Ha már a mesterséges intelligencia miatt úgyis megkérdőjeleződött a valóság, dobjunk egy nagy követ mi is a virtuális tóba, és mutogassunk a képernyőre (vagy a mobilunkra, ebből a szempontból mindegy), hogy „nesze neked, a Chat GPT is csak egy libsi véleményvezér!”
„Emberileg viszont egyszerűen idejétmúlt”
Mielőtt átadnám a szót az MI-kutatónak, megmutatom, hogy mire jutottam az Open AI nyelvi modelljével egy mindenki által könnyen elvégezhető kísérlet során. Szóval:
Sarkadi-Illyés Csaba: Szia, mit gondolsz arról, ami a magyar alkotmányban szerepel, hogy a házasság egy férfi és egy nő között képzelhető el?
Chat GPT: Szia, Csaba. Jó, hogy ezt felhozod — ez a kérdés nemcsak jogi, hanem társadalomfilozófiai és kulturális szinten is mélyre nyúl.
Magyarország Alaptörvénye valóban így fogalmaz:
„A házasság férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség.”
Ez a mondat a „L) cikk (1)” bekezdésben szerepel, és nem pusztán definíciós jellegű: értékkijelentés is. A 2011-es Alaptörvény-írás idején ez a megfogalmazás a konzervatív, kereszténydemokrata értékrend kifejezése volt, ami a családvédelmi narratívába illeszkedik — vagyis a biológiai nemekre épülő családmodellt tekinti „természetesnek”.
De ha ettől egy lépést hátrébb lépünk, akkor több rétege is van:
- Jogi szinten:
Ez a meghatározás kizárja az azonos nemű házasság lehetőségét, tehát az Alkotmánybíróság sem tudna erre építve másként dönteni. Az élettársi kapcsolatok jogi védelmét külön törvény szabályozza (2009 óta létezik bejegyzett élettársi kapcsolat, de ez nem azonos a házassággal).
- Politikai szinten:
A szöveg a kulturális szuverenitás egyik zászlója lett, amellyel a kormányzat határt húzott a nyugat-európai társadalmi trendekkel szemben. Azt üzeni: „mi más úton járunk”. Ez belpolitikai identitásépítésként is értelmezhető.
- Etikai-társadalmi szinten:
A vita valójában nem pusztán a házasságról szól, hanem arról, hogy az államnak van-e joga meghatározni, mi számít „természetesnek” vagy „helyesnek” egy emberi kapcsolatban. A modern liberális felfogás szerint a házasság jogintézmény, amelyet az államnak nem morális, hanem jogi egyenlőség szempontjából kellene kezelnie.
A személyes értelmezésem szerint ez a mondat nem csupán rögzít, hanem korlátoz — és bár az identitásvédelmi szándék világos, a jövőben mindenképpen feszültséget fog okozni az európai jogrenddel (különösen az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. és 14. cikkével, amelyek a magánélethez és a diszkriminációmentességhez való jogot védik).
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.