A Ring legfrissebb adása nem csak a közélet iránt érdeklődőknek, de az alkotmányjog szerelmeseinek is izgalmas. Gavra Gábor ugyanis Hack Péterrel volt SZDSZ-es politikussal, az ELTE egyetemi tanárával, és Hont Andrással járta körül a magyar alkotmányosság vargabetűkben gazdag elmúlt 35 évét, jelenét és lehetséges jövőjét.

A műsor elején Fleck Zoltán komoly vitákat kiváltó kijelentését vették górcső alá, mely szerint, ha a Tisza győzelme esetén az államfő mégsem őket bízná meg kormányalakítással, akkor akár „zsarolással és fenyegetéssel” is rá kell szorítani erre az elnököt. Hack nem tartja szerencsésnek ezt a megközelítést, mert „egy valóban előállható problémára rossz megoldás” lenne. Szerinte Fleck figyelmen kívül hagyja azt is, hogy nincs szükség erőszakos, fenyegető fellépésre, hiszen a konstruktív bizalmatlansági indítvány alkalmazásával a demokratikusan megválasztott parlamenti többség akarata mindenképpen érvényesíthető.
 


Hont András arra hívja fel a figyelmet, hogy „a jog nem természettudomány”, hanem az emberektől, a társadalmi valóságtól is függ. Emlékeztet arra, hogy 1993-ban „ugyanez volt a nóta”, mikor Lengyel László arról írt, hogy az MDF nem fogja átadni a hatalmat. Ezzel szemben a valóság az, hogy a magyar politika a rendszerváltás óta tartja magát ahhoz, hogy a választás eredményét minden párt tiszteletben tartja – mutat rá.  Úgy véli, jelenleg Orbán Viktornak nem is érdeke, hogy mást tegyen. Hozzátette: a Fidesz súlyos hibája volt, hogy 2010 után az alkotmányozásból teljesen kihagyta az ellenzéket, amely bármekkora vereséget is szenvedett, még „országalakító tényező” maradt. Szerinte ez vezetett az a mai ellenzéki frusztrációhoz, amelyet a kormánypárt „magának köszönhet”.

2010 Hack Péter szerint is fordulópont volt, ám ennek már korábban is látszottak a jelei. Idéz egy 2009-es kutatást, amely szerint a térségben „messze Magyarországon volt a legnagyobb csalódás a demokráciában”. Értékelése szerint az 1990-2010 közötti „konszenzuális demokrácia” „egy óriási kudarc volt. Ha a 2010 utáni rendszer populizmus, akkor ami előtte volt, az elitizmus – mutat rá. Szerinte ebből logikusan következett az egész rendszer bukása, és a NER születése. Megjegyzi: azok, akik 2026-től „rendszerváltást” várnak, szerinte inkább „rendszervisszaváltásról beszélnek”. Ám, hogy miért lenne sikeresebb most az, ami 2010 előtt sikertelen volt, az nem látszik – teszi hozzá.

Hont András szerint a ’90 utáni rendszer népszerűtlenségének részben az volt az oka, hogy az előző rezsim „nem volt egyöntetűen népszerűtlen”, sokan elfogadták, „megvolt a maga támogatottsága”. Az, hogy 2010 után aztán „nagyon sok minden visszaköszön” az 1990 előtti hatalomgyakorlásból, „nem gonoszságból” fakad, hanem ebből – mutat rá.

Hogyan nem született új alkotmány 1996-ban? Túl sok, vagy túl kevés a kétharmados fék az Alaptörvényben? Mik voltak a „NER-es disznóságok” előképei? A politikai meccseken ki dönti el, hogy szabályos volt-e a gól? Indulhat-e eljárás Fleck Zoltán ellen? Hogyan aikidózik Kádár és Orbán?