A Visszhangkamra friss adásában Gavra Gábor és Kóczián Péter a napokban a fővárosi önkormányzat és a kerületi polgármester között kirobbant vitáról beszélgetnek, de szóba kerül Karácsony Gergely személyisége és politikája, foglalkoznak Vitézy Dávid szerepével, a budapesti kerületek jövőjével, valamint a kormány és Budapest viszonyával is.
A beszélgetés a héten lezajlott Karácsony Gergely kontra belkerületi polgármesterek-jelenet (és vita) ismertetésétől indul. Egy kiszivárgott megállapodás szerint a Fővároshoz kerülnek a budapesti belső kerületek (Zugló, Ferencváros, Józsefváros, Terézváros és Erzsébetváros) parkolási pénzei, amit az érintett polgármesterek intenzíven kértek számon a főpolgármesteren. Gavra ezt a fejleményt „biztatónak” nevezi, továbbá azt is, hogy a napokban lezajlott történések nyomán úgy látszik, „valamiféle konstruktív szándék” van mind a kormány, mind a Főváros részéről, hogy rendezzék viszonyukat.
Vitézy Dávid fontos szerepet játszik ebben a történetben és Gavra szerint ez a jövőben is így lesz: arra számít, ő lesz a következő főpolgármester, de legalábbis, hogy elindul a következő főpolgármester-választáson. Kóczián megjegyzi, Karácsony és Vitézy „hatalmi törekvései találkoztak, közös ellenségük a kerület”. Arra is emlékeztet, hogy a főpolgármester „légüres térben van”, mivel a főpolgármesternek kevés konkrét döntésre van közvetlen ráhatása – a „valódi politikusi” feladata az volna, hogy megszervezze, a 23 kerület együtt alkosson egy lobbicsoportot, amely a mindenkori hatalmi tényezőknél képviselje Budapest érdekeit. Hozzáteszi, nagyon érdekes, hogy Karácsony Gergelyt „egyáltalán nem zavarja” az egyre kevesebb feladat, miközben most Budapest „jelentős mozgásteret kapott” a „kerületek kontra Főváros meccsben”.
Gavra részletesen végigveszi, milyen információkat tudunk a parkolási helyzetről, és ennek kapcsán beszél arról is, hogyan született „kétszintű közigazgatási rendszer” Budapesten. Ami az utóbbit illeti: Kóczián jelenleg két lehetséges irányt lát: a kerületi polgármesterek döntési jog nélküli elöljárókká válnak vagy teljesen megszűnnek a kerületi önkormányzatok. Felmerül a beszélgetők között az is, hogy érdemes volna-e átrajzolni a kerületeket, akár a régi Budapest határaiból kiindulva.
Kóczián azzal folytatja, hogy ha lenne egy „Budapest-adó”, aminek egy része a kerületeknél maradna, akkor más lenne tárgyalni a parkolási pénzekről is, a szolidaritási adóról is – hiszen azért ragaszkodnak ennyire a parkolásból befolyó összeghez a kerületek, mert ebből van pénzük a saját működésükre, viszont azt nem tartja valószínűnek, hogy a kormány valódi pénzügyi autonómiát adjon az önkormányzatoknak...
A teljes cikk elolvasásához jelentkezz be.
