A Ring legfrissebb adásában Gavra Gábor az elmúlt időszak egyre szövevényesebb titkosszolgálati ügyeinek jogi és társadalmi vonatkozásairól faggatta dr. Hack Péter egyetemi tanárt, büntetőjogászt.
Az egykori SZDSZ-es politikus felidézte: „1990-ben szerintem azért nagyon aktívak voltak a kampányban a titkosszolgálatok”, ám a mai helyzet azért sok tekintetben más. Akkoriban „a titkosszolgálatoknak a technikai lehetőségei nem érték el a mostanit, tehát a lehallgatások, megfigyelések, internetes operatív akciók, ’90-ben nem kerültek szóba” – mutat rá.
Hack szerint a társadalomban a valóságshow-k „borzalmas károkat okozva” tették elfogadhatóvá „a kukkolást, a lehallgatást, a megfigyelést”. A kilencvenes években az emberek még nagyon érzékenyek voltak minden ilyen jelenségre, mára azonban szinte mindennapossá vált egymás megfigyelése. Jellemző példaként említi, hogy válóperes ügyvédek szerint ma már „általános gyakorlat, hogy a válófélben lévő pár videókat, hangfelvételeket készít a másikról”. Ez a társadalmi közeg „felbátorítja az ilyen eszközök használóit”, vagyis a politikai szereplők is könnyebben élnek a lehallgatás, megfigyelés, kiszivárogtatás eszközeivel, mert azt érzik, hogy a közönség ezt nem elutasítja, hanem kíváncsian fogyasztja.
A kampány durvulásához jelentős mértékben hozzájárul a 2010 után kialakított választási rendszer is, amelyben kis különbséggel is nagy parlamenti fölény szerezhető. A verseny így egyre élesebb, és az eszközökben egyre kevésbé válogatnak a szereplők – mutat rá Hack.
Hozzáteszi: most azonban alapvetően más a felállás. Míg a korábbi ellenzéki összefogás esetében „a kocsiba hat ló volt befogva, és az hat felé húzta a szekeret”, addig most szerinte „a kocsiban egy ló van, és az egy felé húzza az egészet”.
A titkosszolgálati eszközök bevetése mögött szerinte részben az áll, hogy „soha a magyar választásoknak ekkora nemzetközi tétje nem volt, (…) soha ilyen komoly nemzetközi figyelem és nemzetközi érdekeltség nem jelent meg”.
A kiszivárgott Szijjártó-Lavrov beszélgetések kapcsán rámutat „Nem derül ki… hogy kinek a telefonját hallgatták”.
Hozzátette: egyáltalán nem biztos, hogy a magyar elhárítás hibázott. Szerinte ugyanis teljesen életszerű, hogy más államok szolgálatai Lavrov telefonját régóta figyelik, és ebből mellékszálon kerülhettek magyar érintettségű beszélgetések is a rendszerükbe.
Tényleg hazaárulást követett el a külügyminiszter? Tényfeltáró, vagy kém Panyi Szabolcs? Jogosan figyelték meg Gundalfot? A kormánypárt öklévé váltak a titkosszolgálatok? Látjuk még a valóságot a narratíváktól? Elbújhatunk bárhová a megfigyelések elől? Hogyan lettek a spiclikből hősök?
Kiderül a műsorból.
Bejelentkezés