Hatvanpuszta kapcsán ismét terítékre került a NER-közeli szereplők, rokonok jóléte, gazdagodása. A politikai szereplők köreinek anyagi helyzete pedig örökzöld kampánysláger, talán azért, mert a politikusokhoz köthető személyek feltűnő gyarapodása akkor is rossz szájízt hagy maga után, ha ezek az illetők éppenséggel legálisan, avagy kreatív kiskapuzások és rájuk szabott törvények megalkotása nélkül jutnak vagyonhoz. Kérdés azonban, hogy Orbán Viktor körének vagyonosodása egyáltalán érdekli-e még a magyar választókat.
Pár héttel ezelőtt a Telex riportere személyesen csípte el és kérdezte Orbán Viktor miniszterelnököt a hatvanpusztai birtokról. A kérdésre, miszerint „milyen gazdasági tevékenység zajlik Hatvanpusztán”, a miniszterelnök a tőle megszokott, magától értetődő stílusban válaszolt: „Kérdezzék meg a tulajdonost.” A tulajdonos Orbán Győző, a miniszterelnök nyolcvanöt éves édesapja aztán augusztus végén interjút adott a Bors magazinnak. A vagyonos vállalkozó kifejtette, hogy a Felcsút határában, közel öt év alatt felhúzott majorság egy korábbi Habsburg „mintagazdaság" alapján újragondolt terület, melyet a miniszterelnök édesapja a vállalkozásaiból szerzett vagyonából építtetett fel. Ez a hivatalos álláspont. Mi pedig láthattunk fényképeket illusztris könyvtárról, medencéről, mélygarázsról, a szomszédos telken szaladgáló zebrákról, és – Hadházy Ákos tevékenysége nyomán – láttunk energetikai tanúsítványokat, melyek szerint a beépített területek legalább az egyharmada lakóterület.
Hogy mindezek mellett továbbra is nevezhető-e közönséges mezőgazdasági majorságnak a terület, arról lehet vitázni. De nyilván nem puszta véletlen, hogy a gazdaság Felcsút határában és Magyarország egyik leggazdagabb embere, Mészáros Lőrincz szomszédságában épült fel. Bár nyilván valóban nincs ott semmi „látnivaló”, ha a – személyéhez nyilvánvalóan köthető földrajzi lokáció és személyes kötődések kapcsán – megkérdezett miniszterelnök szemrebbenés nélkül irányítja a sajtó embereit lassan szépkorú édesapjához. Mert hát nyilván nem tenne így, ha lenne ott bármi „látnivaló”, nem használná fel édesapját arra, hogy a birtok kapcsán felmerülő kínos kérdéseket eltolja magától.
De úgy tűnik, a szavazók egy részét hidegen hagyja, hogy ilyen körülmények között gazdagodik a miniszterelnök családja. A Ceglédi Zoltán Rém kínos Hatvanpuszta című videója alatt kommentelők egy része büszkén vállalja fideszességét, és öntudatosan hirdetik, hogy amíg ők személyesen, valamilyen szempont szerint jobban élnek, addig „leszarják”, hogy a Fidesz-elitnek mennyi pénze van. Nevezhető mindez minimum szociális érzéketlenségnek is, de némi jóindulattal elfogadhatjuk, hogy jó, a szavazókat tényleg az érdekli, hogy jobban éljenek. Ha van kézzelfogható, megszámolható lakáshitel, családtámogatás, meg olcsósított élelmiszer, de mellette használhatatlan közoktatás és közegészségügy, rezilienciára alkalmatlan gazdasági struktúra és kérdéses kapcsolatokra és függőségekre alapozott energiapolitika, akkor inkább az előbbieket tartják mérvadónak.
Kérdés, hogy ők vajon hasonlóan nyilatkoznának-e ha Magyar Péter, Dobrev Klára vagy Karácsony Gergely pénztárcájában turkálna a sajtó. Kormányhű szavazói körökben általános a vélekedés, hogy persze, a miniszterelnök, a miniszterek azért ne legyenek csórók, járjanak magángéppel, ha kell, legyenek szolgálati lakásaik, és járjon nekik alkalmanként exkluzív pihenő – és ezt én is aláírom. Mert aki politikusnak áll, feláldozza a magánéletét, támadások és felkérdezések össztűzében él, és ezt valahogy kompenzálni kell. A baj csak az, hogy az átlagembernek fogalma nincs, mekkora kompenzációt fizet. De ismét lehetek megértő: a korrupció meg a nagy volumenű pénzlopások eleve egy nehezen megfogható és lenyomozható, absztrakt kategóriát képeznek. És az is biztos, hogy Orbán és köre vagyoni helyzetének feltárása eddig sem vezetett oda, hogy elbizonytalanítsa a Fideszes-szavazókat.
Ugyanakkor elemzői körökben már azt is pedzegetik, hogy a bőrünkön érezhető inflációval és áremelkedésekkel összhangban, és különösen azzal, hogy megjelent egy ütőképes kihívó, Magyar Péter, már egészen más lehet a helyzet. Ezt talán a Fidesznél is értik, ezért ültetik a miniszterelnököt fapados gépre, küldik el a nép fiai közé interjúkat adni, és ezért is hangsúlyos eleme a kampánynak a kihívó és köre már most megelőlegezett alkalmatlansága, illetve Magyar Péter pszichológiai portréjának felskiccelése.
Ezra Klein Why we’re polarized című könyvében Mark McKinnon, George W. Bush egyik médiastratégájának beszámolója kapcsán említi, hogy bizonyos tekintetben vízválasztónak tekinthető Bush 2004-es kampánytaktikája. Szerintük ugyanis újdonságként hatott, hogy a republikánus csapat a korábbi, meggyőzésen, akár a másik tábor híveinek megszólításán is alapuló kampánymódszerek helyett a táborok minél élesebb elhatárolására, ennek mentén a saját tábor már „meggyőzött” híveinek aktivizálására helyezték a hangsúlyt. A stratégia a választási győzelem mellett az úgynevezett popular vote-ot is elhozta Bushnak. Négy évvel később, mint Klein hangsúlyozza, ugyanezt a stratégiát követték a demokraták azzal, hogy Barack Obama személyében egy chicagói, afroamerikai, liberális, fiatal, karizmatikus férfit indítottak el a választáson. Obama ez esetben tökéletesen reprezentálta a demokrata identitást és életérzést.
Magyar Péter is a tábormaximalizálás és a már meglévő hívek aktivizálásának jegyében kampányol, amikor az őt kényelmetlenebb kérdésekkel bombázó riporterek vagy civil fideszesek kérdéseire azonnal a NER-figurák gazdagodásával és a korrupcióval kérdez, sőt támad vissza. Ez a legtipikusabb ellenzéki mém, mely nagyjából 2015 óta fogja össze az Orbánnal szemben felsorakozó szavazókat. Mindezzel Magyar új híveket talán nem tud toborozni Tisza Pártnak, inkább a már meglévő, baloldali és liberális szimpatizánsokat igyekszik felrázni a 2022-es totális kudarcot követően. Bár, ahogy Török Gábor is említette a már idézett beszélgetésben, ez lehet, hogy változni fog.
De nagy hangsúlyt fektet a tábor felrázására Fidesz is. Nagy Attila Tibor szerint többek között ezt támasztják alá az idén újracsomagolt, klasszikus, fideszes tematikák: a Pride és a Soros-szervezetek vegzálása, vagy a szuverenitás kérdésének feszegetése a kettős állampolgárságúak fenyegetésével, de ide sorolható a Harcosok Klubjának elstartolása és a Tisza elnöke elleni folyamatos negatív kampány is. Mindezt a Nézőpont intézet kutatója, Mráz Ágoston Sámuel mérésekkel alátámasztott kijelentésére is alapozza, miszerint a kormánypárti szavazók egyelőre kevésbé aktívak, „mozgósítani kell hát őket”.
Különösen érdekes ennek kontextusában a negatív kampány. Hogy a „nadrágdobáló”, „asszonyverő” és egykori „miniszterfeleség” Magyar Péter mémje mennyire nem alkalmas szavazatszerzésre, legfeljebb mozgósításra, az talán nem meglepő, ha visszagondolunk, hogy mennyire nem vezetett eredményre annak idején az Orbán Viktor állítólagos pszichiátriai kezelésén vagy a róla készült ilyen-olyan felvételeken nevetgélés. Ez utóbbiak semennyire nem voltak alkalmasak arra, hogy elbizonytalanítsák a Fideszes híveket. Ezek legfeljebb belsős poénként működnek, és az indulat felszítására jók. Ez a stratégia azonban – és ez az elmúlt évek hazai politikájának szomorú fejleménye, minimum 2010-től – másra sem jó, csak újabb protestszavazók kitermelésére.
Úgy tűnik tehát, hogy a Fidesz agytrösztjei, valamint a Tisza fémjelezte ellenzékiek is kiemelt feladatként kezelik a már – vélhetően – meggyőzött hívek aktivizálását. Bár utóbbiaknak ezzel a stratégiával nehezebb dolguk lesz. A Fidesz eleve stabil, számszerű fölénnyel bír, így egy sikerre vitt mozgósítás elég lehet a magabiztos eredményhez. És bár Magyar Péter politikai pályáját a Fidesz és a NER korrupciójának bemondásával, avagy az O1G-koalíció megszólításával kezdte meg, és ezzel azonnal maga mellé állította a balliberális, ellenzéki hívek jelentős részét, ez önmagában kevés lehet.
Azonban az, hogy az inflációs hullám még idén is bőven érezteti a hatását, az ellenzék kezére játszhat. Különösen úgy, hogy most már van egy olyan jelölt, akire nem lehet rásütni a baloldaliságot, nem vádolható azzal, hogy lepaktált a „patás ördög” Gyurcsány Ferenccel. Sőt, pártja akár még egy átfogalmazott, kicsit nyugatosabb Fideszként is eladható.
Borítókép: Kötcse, 2025. szeptember 7. Résztvevők a Tisza Párt kötcsei rendezvényén 2025. szeptember 7-én. / fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Bejelentkezés