Vasárnap helyi idő szerint főműsoridőben, a mi óránk szerint hétfő hajnalban rendezik az amerikai futball nagydöntőjét, amelyik a 60. lesz az 1967-ben megrendezett első után (Super Bowl LX). A hatás kedvéért az előző mondatot szokás kiegészíteni néhány bombasztikus jelzővel, mint például „a világ legnagyobb egynapos sporteseménye” vagy „a világ legnagyobb show-ja”, de ezek az állítások nem feltétlenül igazak, többek között a férfi nagypályás futballvilágbajnokság döntőjét egész biztosan többen nézik a televíziókban. „A világ legnagyobb egyestés sportshow-ja” kitétel már valószínűleg megállná a helyét, de a kattintásvadászatnak – ebből a szempontból – itt nincs jelentősége. Annak sokkal inkább, mit érthetünk meg ezen az estén a modern sportszórakoztatás természetéről, mi a hadihelyzet az amerikai és globális kultúrharcban, és mit üzenhet az esemény a magyar sportnak. Ezeket a kérdéseket járom körül.
A Super Bowl, az igazi amerikai buli
Hogy bepillantásunk legyen abba, mit is jelent a futball Amerikában – a labdarúgást, amit mi Európában kizárólagosan futballnak ismerünk és ismerünk el, ott rendszerint soccernek hívják –, a jelenséget egy dologgal szemléltetem. 2025-ben a 100 legnézettebb amerikai televíziós műsor rangsorába 84 hivatásos liga- (NFL) és 8 egyetemi bajnokság- (NCAA), összesen 92 futballmérkőzés közvetítése került be. Ezeken kívül négy másik sportközvetítés és négy nem sporttal kapcsolatos televíziós műsor szerepel a listán, ez utóbbiból kettő politikai témájú, Trump elnöki beiktatása, illetve a Kongresszus előtt elmondott beszéde volt.
Ennek ismeretében egyáltalán nem csoda az az őrület, ami az utóbbi évtizedekben a Super Bowlokat körülveszi. Például a két ével ezelőtti közvetítést 123,4 millióan nézték hosszabban az USA-ban – a becslések szerint még vagy 75 millióan „belenéztek a meccsbe” –, ami akkor minden idők legnézettebb amerikai televízióműsorává varázsolta a sporteseményt. A tavalyi döntő 127,7 milliós nézőszáma egyébként még ezt is meghaladta, most vasárnapra pedig 213,1 milliós össznézettséget – követést és belenézést összesen – becsül az amerikai Nemzeti Kiskereskedelmi Szövetség (NSR) felmérése.
2024-ben az 58,8 millió női néző (a tévénézők 47,5%-a) rekordot jelentett, és 9%-kal volt több, mint előző évben. A 12–17 éves lányok esetében 11%-kal, a 18-24 éves fiatal nők között 24%-kal nőtt a nézők száma 2023-hoz képest. Ezt a szakértők egyértelműen a Swift-hatásnak tulajdonították. Az NFL 2023/2024-es évad bombasikerét Taylor Swift popdíva – Magyarországról nézve felfoghatatlan szórakoztatóipari ikon – és Travis Kelce NFL-futballista liezonja hozta. A két sztár kapcsolatának bulvár-megjelenítése egyes mérések szerint önmagában 331,5 millió dolláros márkaértéket termelt Kelce csapata és az NFL számára. Megint, csak hogy jól értsük:
Az NSR felmérése szerint idén a televíziónézők 43%-a érdeklődik elsősorban a mérkőzés iránt, 21%-ukat a mérkőzés nagyszünetének popkultúrműsora, a halftime show, 18%-ukat a mérkőzés közbeni reklámok érdeklik főleg. És ezek az adatok megint csak sokat mondanak arról, mi is a televíziós sportszórakoztatás az Óperenciás-tengeren túl. Mert merengjünk el egy picit a számokon: a nézők jóval kevesebb mint a felét érdekli tulajdonképpen a meccs, több mint ötödüket egy, a futballba ágyazott másik popipari szórakoztatás vonzza elsősorban, míg minden hatodik nézőt a hirdetések ültetik a televízió elé. És újra csak magyar példával érzékeltetve: ez olyan, mintha közel annyian néznének meg egy Fradi–Újpest nagyderbit az M4 Sporton, hogy élvezhessék a szünetben a tizenegyesrúgó versenyt vagy az intimbetétek és az én szedek itt egyedül Béres-cseppet-rövidfilmek világát, mint ahány nézőt maga a labdarúgó-mérkőzés érdekel elsősorban.
A nagydöntőt az amerikai népesség egyharmada az ez alkalomból szervezett Super Bowl-partyk résztvevőjeként élvezi. Az NSR idei felmérése szerint a bulikhoz kapcsolódó ételek, italok, ruházati cikkek, dekorációk és egyéb vásárlások összege most vasárnap várhatóan 20,2 milliárd dollár lesz, azaz a tévénézők átlagosan 94,8 dollárt fognak költeni. A költés legnagyobb részét (79%) az étel-ital teszi majd ki. A csirkéknek különösen rossz napjuk lesz, 1,48 milliárd csirkeszárny fog eltűnni a tévénézők gyomrában – legalábbis a Nemzeti Csirke Tanács becslése szerint. Ez egyébként 10 millió darabbal több, mint amennyi tavaly fogyott.
A második legnagyobb tételt (a becsült összköltség 15%-a) a csapatokkal kapcsolatos kiadások, a mezek, sálak, sapkák teszik ki majd. Azaz a vasárnapi mérkőzés 3 milliárd dollár többletbevételt hoz a liga és a 32 csapat konyhájára. Az obligát magyar kivetítés szerint amennyiben az idei futballbajnokságot a Ferencváros–Újpest május 2-i nagyderbije döntené el, akkor a csak ehhez a meccshez kapcsolódó csecsebecsék értékesítése mintegy 970 milliárd forint többletbevétellel pumpálná a Fizz Liga 12 csapata és az MLSZ számláit.
Talán nem csak nekem felfoghatatlan, de a vasárnapi bulik kellékeire is elmegy vagy 1,6 milliárd dollár. Ennél talán jobban érthető, hogy az izgalmakat fogadásokkal fokozzák a népek. Az Amerikai Szerencsejáték Szövetség (AGA) becslései szerint az amerikaiak rekordösszegű, 1,76 milliárd dollárnyi tétet fognak legálisan feltenni a Super Bowl LX-re. Ez a várakozás közel 27%-os növekedést jelent a tavalyihoz képest. (A becsült 1,76 milliárd dollár kizárólag az Egyesült Államok legális sportfogadási irodáiban megtett tétekre vonatkozik. Az irodák jelenleg 39 államban és Washington D. C.-ben működnek.) Az AGA elnöke, Bill Miller minap kiemelte, hogy a fogadások egyre inkább a szurkolói élmény részévé válnak.
Ha ekkora a felhajtás, akkor teljesen egyértelmű, hogy az eseményre a hirdetőipar is ráugrik. A nagydöntő évtizedek óta hagyományosan a reklámozó cégek karneválja is, számos vállalat ekkora időzíti új reklámkampánya beindítását. Egy 30 másodperces spot ára 2026-ban átlagosan 8 millió dollár, de egyes kiemelt sávokban, mint például közvetlenül a kezdőrúgás előtt vagy a félidei show alatt az ár a 10 millió dollárt is eléri. A mérkőzés alatt körülbelül 80–90 reklámspot kerül adásba, ez nagyjából 45–50 percnyi tiszta reklámidőt jelent a közvetítés során. Idén is az Anheuser-Busch (Budweiser, Bud Light, Michelob Ultra) lesz a legnagyobb hirdető összesen 2,5 percnyi adásidővel, de a PepsiCo is több márkával szerepel. A hirdetések is igazi sztárparádét hoznak, a vasárnap sugárzott reklámokban feltűnik majd többek között Peyton Manning, Post Malone, Martha Stewart, Tom Brady és Snoop Dogg is.
Kultúrharc
A csillogó kulisszák mögött erőteljes társadalmi indulatok feszülnek, amelynek két fő forrása az amerikai faji ellentétek és társadalmi igazságtalanságok évszázados problémája, a másik a Magyarországról is jól kivehető kiélezett belpolitikai feszültség, az USA egyre erőteljesebb társadalmi megosztottsága. Ahogy a sport ma már az egyik legértékesebb üzenetközvetítő platformja a szórakoztatóiparnak, úgy válik egyre érdekesebbé és értékesebbé a társadalmi és politikai üzenetek megjelenítésére is – az utóbbi esetében erősítve a politika mint a szórakoztatóipar szerves része narratívát.
2016 augusztusában Colin Kaepernick NFL-irányító kezdett el térdelni az amerikai himnusz alatt, tiltakozásul a faji igazságtalanság és a rendőri brutalitás ellen. A gesztus a Black Lives Matter (BLM) mozgalom egyik szimbólumává, Kaepernick pedig a társadalmi igazságtalanságok elleni küzdelem ikonjává vált. A feketék faji alapú tiltakozásaira hamarosan rácsatlakoztak a másság-, az LMBTQ- és a woke-mozgalmak különböző irányzatai is, ennek sportbéli megjelenéséről bőségesen tudunk példákat hozni – és nem csak Amerikából, de az európai sportból is. Az USA belpolitikai feszültségeiről nem értekeznék, csak néhány hívószóval jelölöm az értelmezési keretet: Donald Trump, Charlie Kirk, Renee Nicole Good, Alex Pretti, minneapolisi csalási ügyek és tiltakozások, illegális bevándorlók kitoloncolása, vámháború, szövetségi politikák részbeni feladása, Donroe-elv.
A mindig közfigyelemre vágyó, a sportot saját márkaépítésére tudatosan felhasználó Donald Trump elnök a hírek szerint nem lesz jelen az eseményen. „Túl messze van”, mondja, de ez elég gyenge érvnek hangzik. Vezető hír volt az is, hogy az Amerikai Bevándorlási és Vámhivatal (ICE) erői sem lesznek jelen az eseményen. Eddig se nagyon voltak részei a sporteseményeknek, de most fontos volt hangsúlyozni, hogy senkinek sem kell tartania attól, hogy éppen a meccsen kapják el és toloncolják ki az országból. Ellenben Coco Jones énekesnő és a híres siket zenész, Fred Beam előadják majd a Lift Every Voice and Sing című dalt, amit gyakran a feketék nemzeti himnuszaként emlegetnek. Az USA hivatalos himnuszát – vagy nevezzük „fehér himnusznak”? – Charlie Puth énekli, aki egyébként júliusban Budapesten is fellép.
A legnagyobb várakozás a halftime show-t előzi meg, az idézett adatok szerint a nézők több mint ötöde emiatt ül majd a készülékek előtt. Korábban a várakozás az előadók személyére vonatkozott, hiszen egy időben a liga az eseményt megelőző napokig titkolta, kivel állapodott meg. Az ősz folyamán sokan Swiftet tippelték a 2026-os fellépőnek, ami a korábban írtak alapján igencsak logikus választás lett volna, de mindenki elképedésére az NFL egy másik nyuszit varázsolt elő a kalapból: Bad Bunnyt. Nem tisztem megítélni a művész zenei életművét, nem is értek hozzá, de személye mindenképpen sajátos választás. A Puerto Ricó-i rapper, énekes és lemezproducer a Wikipédia szerint a „latin trap királya”, és neki köszönhető, hogy a spanyol nyelvű rapzene világszerte mainstream népszerűségre tett szert. Származása, politikai aktivizmusa, a másik fellépőhöz, a Green Day együttes frontemberéhez, Billie Joe Armstronghoz hasonló Trump-ellenessége, Amerika-kritikája, a másság melletti kiállása széles körben fogalmazta meg azt a konteót, hogy az amúgy is „woke-gyanús” NFL választásával szándékosan állt bele a politikai vitatérbe. Az NFL komisszárja (biztosa), Roger Goodell viszont állítja, Bad Bunnyt ismertsége és népszerűsége okán választották, a vitát személye körül pedig az üzletmenet szokásos részének tekinti. Ha hitelt adunk szavainak, akkor a döntés mögött sokkal inkább a csapattulajdonosok profitmaximalizálási szándéka körvonalazódik, és nem a politikai aktivizmus. Mert bár egyes konzervatív körök bojkottra szólítottak fel, legyünk biztosak benne, legalább félszemmel mindenki nézni fogja a show-t. Előítéletei szerint ki azért, hogy elájuljon tőle, ki azért, hogy szörnyülködhessen.
A pénztárgép meg pörög.
Lehet más a sport
Írásom elején igyekeztem érzékeltetni, hogy mit is jelentene a magyar sportban egy hasonló esemény. Csaltam persze, hiszen egy 350 milliós népességű ország lehetőségeit nem lehet összehasonlítani egy 9,6 milliós ország lehetőségeivel, egy szuperhatalmat a fennmaradásáért küzdővel. De nem is a nagyságrend az érdekes, hanem a szemlélet.
A hivatásos sport szórakoztatóipari termék, amelynek kiemelt prémium produktuma a Super Bowl.
És az a legszebb az egészben, hogy ehhez nincs szükség az államra, költségvetési támogatásra, mert a piac láthatatlan keze, a profitérdek képes integrálni a kölcsönös előnyöket. Az állam nem hozzáad, hanem kivesz a partyból. 2024-ben például a Super Bowl LVIII kapcsán legalább 500 millió dollár összgazdasági hatást valószínűsítettek a szakértők Las Vegas nagyvárosi körzetében. 70 millió dollár helyi és állami adóbevétel keletkezett, az eseményre érkező 150 ezer látogató legalább 215 millió dolláros költéssel járult hozzá Las Vegas gazdaságához, de további 140 millió dollárnyi, az eseményhez kapcsolódó költéssel a Las Vegas környékén élő rajongók is beszálltak a buliba. És ebben nincs is bent a szállításra, a kaszinókra, a show-kra vagy egyéb szórakoztatásra fordított kiadások. Szép, szép a hazai rendezésű megasportesemények elszámolásakor hangsúlyozott országimázs, de annál még szebb a készpénz. Profit first. Ezt kellene megtanulnunk. Vasárnap akár az első leckét is átvehetjük.
A Super Bowl LX kapcsán csak egy dologról nem beszéltem: kik játsszák a meccset? Talán sikerült érzékeltetnem: mindegy is. Mert kit érdekelnek a csapatok, ha a sör hideg, a hot dog forró, és nyuszi ül a fűben.
Borítókép: Taylor Swift és Travis Kelce a 2024-es Super Bowl-döntő után, 2024. február 11-én, Las Vegasban / fotó: Patrick T. Fallon / AFP
Bejelentkezés