A friss Közelképben Gavra Gábor és Schiffer András elemzik a gyermekvédelmi törvény módosítását, kiderül, mit gondol Schiffer András a 2027-es magyar költségvetésről, ezen kívül az EU birodalomépítési törekvései és a vagyonadó kritikája is szóba kerül.

A gyermekvédelmi törvény módosítása az adás első témája. Gavra arra kéri Schiffert, vegyék végig, mi történt 2021-ben, amikor bevezették ezt a törvényt, és mit módosított most a kormány. 2021-ben a Fidesznek úgy kellett módosítania a törvényjavaslaton, hogy vállalhatatlan legyen a megszavazása az ellenzék számára, magyarázza Schiffer. Hozzáteszi, szerinte az vállalhatatlan, hogy egy demokratikus jogállamban összemosták a homoszexuálisokat a pedofíliával. Azzal egyetért, hogy óvodás-iskolás gyerekeknek „ne menjen semmiféle szexualitásról szóló műsor”, de helyes az is, hogy most kikerült a homoszexualitásra vonatkozó rész.

Alkotmányos jognak tartja viszont, hogy transzneműek megváltoztathassák „az életben egyszer a keresztnevüket”. Felhívja a figyelmet arra, hogy ez a rendeletmódosítás még mindig nem jelent meg, ahogyan nem tűnt el a Pride betiltását lehetővé tevő rész sem az Alaptörvényből. Megemlíti Schiffer, hogy a Fidesz bukásához hozzájárult ez a történet, ami ráadásul „évtizedekre meg is mérgezte a magyar politikai kultúrát”.

A 18 év alattiak nemváltoztatásával kapcsolatban Schiffer hozzáteszi, annak propagálása „valóban életveszély”, de egy felnőtt „joggal várja el, hogy a nemi identitását a külvilág tiszteletben tartsa”. Ha a Fidesz és a Mi Hazánk megállt volna a nemi identitás kérdésénél, senki se bolygatta volna a törvényt, mondja Schiffer, így viszont a Fidesz a „maga által ásott verembe esett bele”, mondja. Hozzáteszi, fals gondolat az, hogy az identitás körül forog a világ, szerinte mindez arra jó, hogy „ne a kapitalizmus természetéről beszéljünk”.

Gavra kiegészíti ezt azzal, hogy ahogyan 2021-ben a Fidesz harsogta, hogy az ellenzék a pedofilokkal van, úgy tudja most a Tisza ugyanezt csinálni, hisz a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk nem szavazta meg a csecsemőotthonokban hagyott gyerekekről gondoskodó jogszabályt. Ez Schiffer szerint annak köszönhető, hogy Magyar Péter és a „NER-szökevények” is a „rogáni iskolában” nőttek fel.

Van más megjegyzése is az ügyben Schiffernek: „le kéne szakadni erről a gyarmati szemléletről”, utalva arra is, hogy egyesek az EU-hoz mint felettes szervhez futottak igazságtételért, és Schiffer szerint nem véletlen, hogy öt perccel a törvény módosítása után fel is oldanak 4,2 milliárd eurónyi EU-s forrást. Ez a működés egy „súlyos birodalomépítési törekvésre” utal, miközben az EU működése most Schiffer szerint csak a „multinacionális cégeknek jó”.

A beszélgetés rákanyarodik a 2027-es magyar költségvetésre és arra, ez alapján „milyen országképe bontakozik ki” a Tiszának. Schiffer alapvetően „profitvisszaszerzést” lát, de figyelmeztet: a most kisöpört orbáni kapitalisták helyére nem „helyes kis bt.-k és magyar startupok” jönnek létre, hanem ugrásra készen álló globális nagyvállalatok.

A beszélgetésben felmerül az is, mi a probléma a többkulcsos adórendszerrel. Schiffer érti az ettől való berzenkedést, hisz rosszak a múltbéli tapasztalatok, a „termelővagyont” és a „luxusvagyont” egy kalap alá vonni viszont nem jó ötlet.

A műsor végén megemlítik Nagy Attila Tibort, akivel a miniszterelnök fél napon keresztül foglalkozott azért, mert (a Fidesz páholyában ülve) a Parlamentben járt. Schiffer nem szeretné megítélni őt, amiért „közvetlen élményt akar szerezni erről a hamisíthatatlanul diliházi hangulatról”, azt viszont kifogásolja, hogy egy miniszterelnök elkezdi fotózgatni – nem felnőtt ember módjára viselkedve – a páholyban ülő személyeket.