Nem az ellenfeleinek szánt fenyegetések, hanem a saját közössége számára megfogalmazott intelmek voltak a kötcsei beszédét záró, sok vitát kiváltó szavai – mondta el Orbán Viktor az ÖT Youtube-csatornáján – a Ring című műsorban – Hont Andrásnak és Gavra Gábornak adott interjújában. Természetesen szó esett sok minden másról is.
 


A miniszterelnök szerint a sokak által az ellenzéknek címzett fenyegetésként értelmezett szavai („semmi nem lesz elfelejtve, minden föl lesz jegyezve, és minden el lesz rendezve.”) az előző mondatokkal együtt értelmezhetőek helyesen. „Alapvetően arra van szó, hogy aki nem rendeli alá az összes erőforrását, energiáját, viselkedését, tetteit, a közös győzelemnek az számítson arra, hogy ezt nem fogjuk elfelejteni” – fogalmazott. Úgy véli, minden politikai közösséfben akadnak ilyen emberek, ám most tartotta fontosnak, hogy erről nyíltan beszéljen, mert a „választási mérkőzés” most abba a szakaszba lépett, amikor már „nem lehet viccelődni”, és „minden hiba kijavíthatatlan”.

A választások után arra készül, hogy őszintén megbeszéljék, „ki mit tett bele”. „Így vagy úgy egymás között el kell rendezni, vagy meg kell bocsátani egymásnak, vagy elnézést kell kérni, vagy meg kell válni egymástól” – fogalmazott Orbán.

A kormányfőt emlékeztették a 2018. március 15-i beszédére, amelyben a választások utánra „erkölcsi, politikai és jogi elégtételt” helyezett kilátásba. Szerinte azonban ez nem jelentett bosszút, csupán annyit, hogy „amilyen adjonisten, olyan a fogadjisten”. Nem sorolja ide a Hír TV tulajdonosváltását és az utána lezajlott tisztogatást sem, amelyet szerinte „jobboldali érdekcsoportok rendeztek le egymás között”.

Arra a felvetésre, hogy a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultáció az ellenzék lejáratására közpénzből szervezett kampány lenne, úgy reagált: a kérdéseket „korrekten”, a „fennálló jogszabályoknak megfelelően fogják” megfogalmazni. Ugyanakkor azt nem tagadta, hogy a kérdéseket úgy fogják megfogalmazni, hogy a Fidesznek jó, a Tiszának pedig rossz legyen. „Nem dolgozunk magunk ellen” – fogalmazott a miniszterelnök. Szerinte az, hogy egy ilyen konzultációt közpénzből, számukra kedvező módon szerveznek meg, a kormánypárti helyzetből fakadó „elkerülhetetlen előny”. Szerinte a jogszabályok betartása és a politikai kultúrának megfelelő „mérték az igazán érdekes”.

A „Tisza-adóról” tervezett nemzeti konzultációt szintén az ÖT Youtube-csatornáján Schiffer András „a valaha volt legsúlyosabb határátlépésnek”, Horn Gábor „választási csalásnak” nevezte. Orbán Viktor szerint azonban az egyelőre még ismeretlen kérdésekről ilyen komoly vádakat megfogalmazni „némi értelmiségi gőgöt mutat”.

Az adózásról az utóbbi hetekben zajló polémiát nem szakpolitikai, hanem „szavahihetőségi” vitának tartja, amelynek lényege, hogy egy ellenzéki párt azt mondja, bizonyos dolgokról nem beszélhetnek, mert különben megbuknak. „Ez nem egy adópolitikai vita, ez egyszerűen átverés” – fogalmazott. A miniszterelnök visszautasította, hogy ezt a taktikát a Tisza a Fidesztől tanulhatta el, hangsúlyozva, hogy „soha, semmilyen ügyben nem titkoltam el semmit, és nem hazudtam az embereknek”.

„Egész egyszerűen nincs hozzá közöm” – szögezte le a kormányfő a hatvanpusztai komplexum kapcsán. A felesége csupán akkor „segít” az ingatlan körül, ha az édesapja megkéri valamire – tette hozzá. Megismételte azt az állítását, mely szerint „ez egy gazdaság”, amely még nem készült el. Hangsúlyozta: ahhoz sincs semmi köze, hogy a hatvanpusztai biztonsági őrök Hadházy Ákos állítása szerint a testi épségét veszélyeztető módon üldözték autóval.

Arra a felvetésre, hogy nem lenne-e célszerű a sokat vitatott létesítményt megnyitni a nyilvánosság előtt, úgy válaszolt: „ami az enyém, azt szívesen megmutatom, de ami nem az enyém, nem rám tartozik, nem én tartozom érte felelősséggel, azt nem mutogatom meg.” Hozzátette: számára „nem kellemetlen ez az egész”, mert az ilyen „politikai propaganda célú nyesztetést” már megszokta, és azokhoz képest, amiknek korábban már ki volt téve, „ez egy könnyű délutáni tea”.

Az elmúlt 15 évben jelentős vagyonra szert tett kormányközeli vállalkozók kapcsán Orbán Viktor elismerte, hogy a „magyar tőkéscsoportok” körül „vannak stiklik”, de azt visszautasítja, hogy „ez kizárólag valami jobboldali, vagy a mi kormányzásunkhoz köthető jelenség lenne, mert ez az egész 35 év, ez egy egyben nézendő folyamat”.

A kormányfő nem lát abban kivetnivalót, hogy az ír-magyar válogatott futballmeccsre Csányi Sándor magángépén utazott, értelmezése szerint ugyanis „az MLSZ elnökének a gépén és az ő társaságában mentem el, mint ahogy mindig is ezt teszem”. Kérdésre válaszolva hozzátette: ilyen esetekben az utazás költségeit nem Csányi Sándor, hanem a magyar állam fizeti. Szerinte a milliárdosokkal közös utazások összeegyeztethetőek a „plebejus Orbán Viktor” képével, hiszen „marhaság” volna úgy tenni, mintha nem ismerné a leggazdagabb magyarokat. Ugyanakkor leszögezte: a gazdaságpolitikát kizárólag „a közérdek, a közjó” mentén alakítja. Hangsúlyozta: soha nem foglalkozik üzlettel, még tárgyalni sem hajlandó senkivel „olyan ügyről, ami arról szól, hogy akkor hogyan lehet itt valamiből pénzt csinálni.” Jellemző példaként a bankadót hozta fel, amely súlyosan sértette az OTP érdekeit, mégis bevezették. A miniszterelnök „megvesztegethetetlennek és eltéríthetetlennek” nevezte kormányát.

Toroczkai László az Öt Ring című műsorában múlt héten arról beszélt, hogy a végrehajtó maffia valódi kulcsfigurája nem Völner Pál, hanem egy általa meg nem nevezett miniszter volt. A kormányfő „rejtélyeskedésnek, hadházyskosásnak” nevezte a Mi Hazánk elnökének szavait, és arra szólította fel, hogy „mondja meg, kiről van szó!”. A végrehajtások körüli visszaéléseket elfogadhatatlannak nevezte, hozzátéve: az emberek nem érzik magukat jól abban az országban, ahol vannak, akik „a törvények fölött állnak.” „Ha ilyesmi történik az én hátam mögött, akkor a politikai felelősséget tessék kiporciózni a kormányra és a miniszterelnökre!” – szögezte le.  Azt, hogy a végrehajtás állami, vagy magánkézben legyen „értelmes vitának” nevezte, mert szerinte „nem feltétlenül jó az, ahogy most van”.

Orbán ugyanakkor kijelentette: Varga Juditot sem a Pegazus-, sem a Völner-ügyben nem tartja elmarasztalhatónak, mert mindkét eset más felelősségi körbe tartozott. Az egykori igazságügyi minisztert „Isten adta tehetségnek” nevezte, aki a politikai pályára született.

A miniszterelnök szerint „nagyon helyes”, hogy „szitokszóvá” vált a progresszív adózás, szerinte az egykulcsos adózás sokkal jobb. Úgy véli, a munkaadókat kevéssé védő hazai szabályozás valójában a munkaadók érdekét szolgálja, mert sok más országgal ellentétben nem akadályozza őket abban, hogy „többet tudjanak dolgozni”, ha akarnak. Úgy gondolja, nem az állam feladata, hogy megszabja, milyen körülmények között és mennyiért dolgozzanak az emberek, „majd szépen meg fogják ők beszélni a munkadóikkal.”

Az általa korábban ígért „repülőrajt” kapcsán úgy fogalmazott: az nem maradt el, csupán „fél évvel át kellett ütemezni” a gazdasági elképzeléseket. Minden eddig bejelentett intézkedés mögött „van gazdaságpolitikai fedezet” – szögezte le a miniszterelnök. A jövőt szerinte elsősorban az határozza majd meg, hogy meddig húzódik még az „európai gazdaságot blokkoló” háború.

Orbán Viktor megismételte azt a Kötcsén tett állítását, mely szerint „a háborút Oroszország megnyerte”. Hozzátette: a magyar érdek az oroszok megállítása, ám ezt csak egy orosz-ukrán konfliktuson is túlmutató „gazdasági és biztonsági” megállapodással lehet elérni. Úgy véli, ez lehetséges volna, hiszen Európa az USA nélkül is erősebb, mint Oroszország, de „rosszul van vezetve”.

A nyári fesztiválokon gyakran felhangzó „mocskos fideszezés” Orbán Viktor szerint részben a választások előtti felfokozott hangulatnak köszönhető, amikor „olyasmi is történik, amit a választás után már mindenki egy kicsit szégyell”. Hozzátetette: neki kifejezetten „jó véleménye van” a fiatalokról, akiknek benyomása szerint „a kamu életből van elegük”. „Nem hiszem, hogy rosszabbak lennének, mint mi voltunk” – fogalmazott a miniszterelnök.