A streaming-platformokon ma tömött sorokban jönnek szemben a bűnözőkről szóló filmek, sorozatok, a borzongató bűneseteket feldolgozó dokumentumfilmek. Mi az a sajátos figyelem, ami ezeket történeteket és azok főszereplőit övezi? Erről beszélget Virányi Orsolya és Németh Róbert vendégeivel a műsor legfrissebb adásában.
 


A „közönségkedvenc rohadékok” alakja és az irántuk táplált különös érdeklődés, valamint a filmdömping természetesen nem a semmiből jön: ott van Robin Hood, Rózsa Sándor vagy Thyl Ulenspiegel figurája, de eszünkbe juthatnak a Keresztapa-filmek főszereplői is, a hazai félmúltban pedig ott a Viszkis alakja, aki egyszerre volt borzongás és rajongás tárgya, ő ráadásul szabadulása és az azt követő jó útra lépése nyomán egy újabb körben is médiasztár lett.

Ami az efféle történetek és az ezeket megjelenítő, feldolgozó mozik népszerűségét illeti, az sem előzmények nélküli, jegyzi meg Réz András, gondoljuk csak Agatha Christie-re, Sir Arthur Conan Doyle-ra, vagy éppen a közkedvelt skandináv krimikre, és ezeknek a múltbéli bűneik körül matató, kissé balladisztikus világára.

Ezekben a figurákban minden bizonnyal a különös és rendellenes működés lehet a „vonzó”, teszi hozzá Virányi Orsolya, aki azt is megjegyzi, őt magát történeteknek ez az aspektusa, valamint a nyomozás logikája, például a profilozók munkája érdekli leginkább. Kovács Lajos ezen a ponton megosztja saját szakmai tapasztalatait és emlékeit a nézőkkel: különös élmény volt számára sorozatgyilkosokkal társalogni, látni, hogy a bűnesetek mögött számos esetben valamilyen súlyos gyerekkori, családi trauma áll.

Az úgymond rosszfiúk skálája is rendkívül széles spektrum, állapítják meg a Csemegepult beszélgetőpartnerei: az egyik végén ott a társadalom által kvázi páriaként kezelt tevékenységet űző figura, mondjuk a pornórendező, a másik végén meg a sorozatgyilkos, a néző pedig minden ilyenfajta életút kulisszája mögé szeret bekukkantani. A kérdés többek közt az, kikből és miért csinál sztárt a média, mi a filmkészítők felelőssége, amikor adott esetben romantizálja vagy éppen sajátos módon sztárolja ezeket a személyiségeket, és mennyire relativizálja a bűnt ez a fajta filmdömping és tálalás. Réz András hozzáteszi: ma egyébként is elmosódnak a valóság és a fikció határai. És nem is feltétlenül a Black Mirror-sorozatra kell gondolnunk, hanem a mindennapjainkra.

Az sem maradhatott ki természetesen, hogy a Kovács Lajos személyes szenvedélyéről, a „döglött akták”, a „döglött ügyek” világáról meséljen. Elmondja, mik ezeknek az adott ponton megfejthetetlennek tűnő bűneseteknek a titkai, váratlan fordulatai, mi vezetheti végül mégis nyomara a rendőrséget, milyen buktatók, zsákutcák jellemzőek ezekre a nyomozásokra, és milyen különös fordulatok, vagy éppen nagyon is emberi tulajdonságok játszhatnak a nyomozók kezére.

Mi „nyűgözte le” Kovács Lajost Pándi Andrásban, és milyen fordulatokat hozott a móri gyilkosság ügye? Miért készül kevesebb film a nyomozókról, mint a bűnözőkről? Mi a helyzet az áldozatok, a hozzátartozók érzékenységével? Mik azok a „heist-filmek”, és mi bennük az izgalmas? Mitől mások a klasszikus amerikai gengszterfilmek, mint a mai krimik? Kiderül a Csemegepult legfrissebb adásából.