Böcskei Balázs, az IDEA Intézet vezető elemzője, valamint Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet alapítója voltak az ÖT YouTube-csatonáján látható Ring Gavra Gáborral című műsor vendégei, és az elmúlt hét nagy figyelmet kiváltó eseményeit elemezték.

Gavra Gábor kérdésére, hogy a Harcosok Klubjának a BOK-csarnokban tartott bemutatkozó összejövetele pánikot jelez-e, vagy inkább erődemonstrációról van szó, Mráz Ágoston Sámuel elmondta, a Fidesz mozgósítási problémával küzd, mert bár „van szimpatizánsa bőven”, de „ez semmit nem ér, ha egy részük a választás napján nem megy el szavazni”. Szerinte mozgósítást láthattunk a konfliktustémák napirendre vételével. A Tisza szavazóinak 90%-a aktív, míg a Fidesz szavazóinak csak 80%-a, és utóbbi ezt a hátrányt próbálja behozni. Böcskei Balázs nem biztos benne, hogy a kormánypárt szavazói megkapták-e azokat az üzeneteket, ami újdonságot jelent számukra az ismert témákon, ügyeken, állításokon túl, és ami új szint visz a gondolkodásukba. Inkább egy magabiztosságát elvesztő közösséget látott, és egy kísérletet annak visszaszerzésére.

Meccs közben nem lehet eredményt hirdetni

Márz szerint maga a rendezvény nem hoz azonnali aktivitást, viszont tavaly októberben elindult „egy nagy pszichológiai hadviselés”, mivel a baloldalhoz közel álló közvélemény-kutatók a választások győztesének már akkor a Tiszát hozták ki, ami elbizonytalanító hatással bírt a Fidesz táborára. Úgy véli, „offline nagyon erős a Fidesz, de most az a feladat, hogy az online térben is megerősödjön, és egy új harcmodorban is megállja a helyét”, de ebben a pillanatban még nem tudhatjuk, hogy jövő januárra százezresre nő-e a „digitális hadsereg” létszáma. „Én nem szeretek eredményt hirdetni meccs közben, és ez egy nagyon nagy meccs, nagyon nagy a tét” – tette hozzá.

Böcskei megjegyezte, hogy a Fidesz kísérletére, miszerint mindenkit el kell érni, és digitális zajt, digitális káoszt kell kelteni, már korábban is irgalmatlan mennyiségű pénz ment el, vagyis a kormány eddig is aktív volt az online térben. A kérdés szerinte inkább az, hogy tartalmilag mennyivel kap most többet, aki eddig is a Fideszre szavazott. Szerinte a Harcosok Klubja bemutatkozása „politikai és intellektuális értelemben érdektelen volt”, és a rendezvény másfél órája „öt percben összesűríthető”. Nem sorolja a fontos tartalmi elemek közé Ukrajna kérdését, mert „a választóknak egy nagyon szűk köre gondolja, hogy a 2026-os választásnak erről kell szólnia”.

Mráz azonban nem írná le ezt a témát, mivel a társadalom 60%-a áll „nem”, és csak 25%-a az „igen” oldalán, és szerinte „Magyar Péter elkövetett egy hatalmas taktikai hibát” azzal, hogy az ukránbarát oldalra került. „Az Ukrajna-kérdés valójában egy Brüsszel-kérdés” – állítja Mráz, mivel Ukrajna gyors EU-csatlakozását Brüsszelben szorgalmazzák, ráadásul „a rezsicsökkentést is újra a napirendre kényszerítik azáltal, hogy meg akarják tiltani az Oroszországból érkező energiahordozók átvételét”, és ahogy a miniszterelnök mondta, „ha Ukrajnát felvesszük az Európai Unióba, akkor a háborút is felvesszük”. Elismeri ugyanakkor, hogy „van számos kellemetlen ügy is a kormánypárt számára, és a gazdasági környezet sem kedvező”. Ha viszont neki kellene öt percben összefoglalnia a vasárnap hallottakat, azt mondaná, „Orbán Viktor megnevezte az ellenfelét, és összezárta a saját táborát”.

Ezzel szemben Böcskei szerint a szavazók jelentős része már eldöntötte, kire fog szavazni, vagyis fogynak a bizonytalanok. Arra számít, hogy két narratíva marad: az ukránkérdés és a „minden rossz ebben az országban” típusú antiorbánista kommunikáció, ezekről azonban már mindent tudunk. Hozzátette, míg korábban a rezsicsökkentéssel a Fidesz átnyúlt a másik térfélre, az ukránok EU-tagsága nem szerepel az ellenzéki szavazók problématérképén. Szerinte egyébként a rezsicsökkentés és Ukrajna kapcsán Magyar Péter „következetesen orbánista álláspontot képvisel”, de senkit nem érdekel, hogy a Tisza képviselői, akiknek a saját szavazóik sem ismerik a nevét, hogyan szavaznak az EP-ben. A Tiszában „one man show zajlik”, kizárólag az számít, hogy Magyar mit mond, míg „a többiek csak lájkot kapnak, de figyelmet nem”.

Mráz vitatkozik ezzel az állítással: Magyar Péter hiába játssza el, hogy fideszesebb a fideszeseknél, mert ha a rezsicsökkentés és Ukrajna kérdésében szembefordul Orbánnal, megkérdőjelezhető a hitelessége. „Ez az ember mondta azt korábban, hogy biztos nem lesz EP-képviselő” – idézi fel Mráz.

A politika nem csak taktika

Gavra felvetette, hogy a Fidesz a miniszterelnöki évértékelő óta identitáspolitikai kérdésekkel próbálja visszavenni a kezdeményezést a közszolgáltatások elégtelen működésével kampányoló Tisza Párttól. Ilyen volt a gyülekezési törvény módosítása ésa Pride kérdésének napirendre vétele, de mintha a Tiszának sikerült volna lehalkítania ezeket a témákat. Az átláthatósági törvény javaslata azonban elvitte az ellenzéki nyilvánosság fókuszát Magyar Péter erdélyi túrájáról.

Böcskei emlékeztetett rá, hogy egyik kérdésben sem ismerjük Magyar Péter álláspontját. „A politika nem csak taktika” – mondta, hozzátéve, nem biztos, hogy csak szavazatmaximalizáló taktikai megfontolások állnak Magyar hallgatása mögött, hanem az is elképzelhető, hogy egyetért Orbánnal. Felidézte, hogy Bolgár György műsorában Magyar Péter száját olyan fordatok hagyták el, mint hogy „valamire való sajtó nem foglalkozik ilyen témákkal”. Ez nem a szolidaritás hangja Böcskei szerint, hanem a sajtó és a civil szervezetek problémájának ignorálása, „és Magyar Péternek az a szerencséje, hogy most nincs olyan politikai kihívója, aki erre felhívná figyelmet”. Megemlítette, Magyar szerint az átláthatósági törvényt azért dobták be, hogy kitakarják az ő erdélyi sétáját. „Ezt még az Uborka című műsorból is kihúzták volna, mert nem vicces” – állapította meg.

Ezzel egyetértve Mráz felidézte, Magyar Péter hogyan bánt, milyen stílusban beszélt egy-egy sajtótájékoztatón az újságírókkal. „Van itt egy kognitív disszonancia azon újságírók részéről, akik szimpatizálnak Magyar Péterrel” – mondta, majd arra is kitért, Magyar bizonyos szimbolikus kérdésekben mégis megszólalt, feloszlatná például a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, ami azonban kétharmados többséget igényelne, ez pedig újra felveti a kérdést, lehet-e alkotmányozni egyszerű többséggel. „Másrészt a taktikájának része az is, hogy megpróbálja a balliberális szavazótábort és a konzervatívabb vidéki szavazótábort összekötni, és próbálja kerülni az olyan témákat, ami megosztó ebben a két forrásból táplálkozó szavazótáborban” – folytatta Mráz.

Böcskei szerint nem lehet gumicsontnak nevezni a kérdést, hogy két ember szeretheti-e egymást, és nem lehet taktikai kérdés, hogy mi történik a szerkesztőségekkel és a civil szervezetekkel, mert ezek komoly egzisztenciális kérdések a családok, az újságírók vagy éppen a szociális munkások számára. „Erre nem lehet annyit mondani, hogy valamire való sajtó ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozik” – mondta, azzal folytatva, „arról szólt az elmúlt tizenöt év, hogy a különböző társadalomtudósok, véleményvezérek végignézték, a putyinizálódásnak éppen melyik fokán vagyunk”.

Lesz-e baloldali párt a Parlamentben?

A „Tiszán túli” ellenzék körüli történésekre, a Momentum háttérbe húzódására és Gyurcsány Ferenc visszavonulására térve Gavra feltette a kérdést, lehet-e 2026-ig ellenzéken belüli kihívója Magyar Péternek. Mráz szerint nem látszik, hogy Magyaron kívül bárki más is vezethetné az ellenzéki szavazótábort: „a saját szavazóinak egy jelentős része behunyja a szemét, és mindent elnéz, mindent megbocsát neki, mert elhitte, hogy győzhet a választáson”, ha viszont veszít, akkor „sokan kinyithatják a szemüket, és elmondják majd, mindig is látták, hogy nem Magyar Péter a tökéletes választás”. 2026 áprilisáig Böcskei szerint sem lesz kihívója Magyarnak. „A választás tétje, hogy Magyarországon két vagy három jobboldali párt lesz-e az országgyűlésben, vagy lesz-e még mellettük egy baloldali párt is” – mondta, hozzátéve, a Demokratikus Koalíció feladata, hogy ebben a helyzetben képviselje a baloldali értékeket.

Az adást itt tekinthetik meg: