Most, hogy végigfutott a sajtón és a közösségi média egy részén a kötelező heherészés első hulláma a Magyar Péternek írt Mészáros Lőrinc-levél után, érdemes volna komolyan is végiggondolni, miért született ez a szöveg.

Ugyanis, és ez lehet a kérdéseink, felvetéseink nulladik pontja, a levél minden bizonnyal okkal született. Már csak az a kérdés, mi az ok, és mi a szándék. És hogy ki a szerző. Még az is lehet, hogy végül majd kommunikációs és politikai hibának bizonyul, ám a rendszer működéséből leginkább az következne, hogy ezt a levelet a legmagasabb szinten írta és/vagy nézte át valaki, és úgy is ment ki, hogy láttamozta azt. Vagy legalábbis bátorították és/vagy jóváhagyták a levélíró szándékát. Természetesen, hiszen (1) nincs a zsebünkben a bölcsek köve és (2) láttunk már példákat a NER nem-katonai logika szerinti működésére, még az is elképzelhető, hogy magánakcióról van szó.

Tehát még egyszer: lehet, hogy nem fog érvényesülni a közlő szándéka, de azt talán munkahipotézisként elvethetjük, hogy ennek a levélnek a mindenféle dimenziója ne lenne egyfajta logika szerint alaposan átgondolva. Ha pedig ugyancsak munkahipotézisként elfogadjuk, hogy ez egy minimum jóváhagyott, vagy éppen támogatott lépés, abból következnek további kérdések és felvetések.

Egy. Nyilván tudják és átgondolták, hogy Mészáros Lőrinc minimum az ország egyik fele számára egyszerre gyűlölt és nevetséges figura. És azt is, hogy még a fideszes bázis számára sem egyöntetűen népszerű közszereplő. Mégis ő vette a nevére – vagy az ő nevére vetették – ezt a kommunikációs gesztust. Ennek is van oka. Szándék van, hogy a dalköltőt idézzem. Még ha most talán nem is teljesen világos, hogy mi az. Esetleg az is lehet, hogy a miniszterelnök úr úgy látja, egy kis fingatás Lőrincnek sem árt? Az persze az előbbiek feltételezése nélkül is tudott, hogy a népnyelvben Pénztáros Lőrincként emlegetett százmilliárdos nem autonóm szereplő, eddig is használatba volt véve, és most, midőn a levelet az egész ország olvashatja, ugyancsak használatban van. Orbán Viktornak eddig is voltak palpatine-i húzásai, és ez után is lesznek. Más kérdés, hogy számosan nem Palpatine-nak, hanem Pampalininek képzelik, lásd még heherészés.

Kettő. Természetesen azzal is tisztában van a levél megalkotója – legyen az bárki –, hogy az ellenzéki világ (beleértve az ellenzéki sajtót) nagy része számára mellékes kérdés, hogy mennyit keresett Magyar Péter a NER-ben, milyen pozíciókat töltött be, milyen pozíciókat akart betölteni, és ezt hogyan akarta elérni. Hova akart ülni a díszvacsorán, hogyan intézte a magánügyeit. Az O1g ugyanis mindent visz. Mégis elmondatják Mészáros Lőrinccel ezeket a sztorikat, vagy engedik neki, hogy elmondja őket. Nyilván ezt is okkal. Mostanában talán érdemes a polarizálás körül matatni, ha magyarázatot keresünk. Talán azért született ez a levél, hogy Magyart tovább démonizálják a Fidesz-táborban. Azt kevésbé tudom elképzelni, hogy egy Mészáros Lőrinc által írt, Magyar Péter úgymond viselt dolgait tételező levéltől bárki azt reméli, hogy az majd ellenzékieket morzsol le. Ami az intenciókat illeti, az ilyen mondatok, „Önnel ellentétben, aki egy budapesti értelmiségi családból származik, én egy kis vidéki faluból jöttem”, vagy, hogy „Önöknek köszönhetően, Magyarországon a gázszerelő szakma mára már szitokszó lett”, azért beszédesek. Nem nehéz látni, milyen társadalmi csoportokban rezonálnak az efféle kijelentések. És hogy melyekben keltenek visszatetszést.

Három. A vicces mondatok. Az ellenzéki sajtó és az ellenzéki nyilvánosság – lásd még az előző pontot – természetesen nem a Magyar Péterre nézve dehonesztáló mondatokat emeli ki és helyezi címekbe és posztokba. Majd hülyék lennének így eljárni. Hanem például ezt pakolják ki: „Ma Ön is helikopteren és magángépen repkedhetne”. Vagy ezt: „Már tárazhatja a következő hangzatos pufogtatását arról, hogy pökhendi vagyok, de az a helyzet, hogy az, hogy milliárdos vagyok, az egyszerűen tény.” Mivel ezt a levelet, lásd ismét a nulladik pontot, jó eséllyel a legmagasabb szinten nézte át és pecsételte le valaki, de legalábbis jóváhagyta annak hangvételét és fogalmazásmódját, ezek a mondatok sem véletlenül maradtak a szövegben. A kérdés ismét csak az: miért, milyen célból, milyen okkal. Mert, ismétlem sokadszor, ez a levél okkal született, Mészáros Lőrinc okkal írta meg, vagy okkal osztották rá a szerepet, hogy megírja.

Négy. Eddig is sejthető volt, most pedig még sejthetőbb, hogy Magyar Péterről mindenféle, terhelőnek gondolt információ be van tárazva a Fidesznél. Hiszen tizennégy évet töltött el kormányhoz közel álló, állami berkekben. Jó pénzért, jó állásokban. Most is joggal merül fel a kérdés, ha léteznek a levélben említett mailek, üzenetek, azokat miért nem mutatja be a közlő. Talán azért, mert – ha ezek valóban léteznek – egy következő alkalomra tartogatja őket. És jó eséllyel több is van ott, ahonnan ezek jönnek. A kérdés már csak az, mikor állnak elő velük. Ha előállnak egyáltalán. És ami még érdekesebb kérdés, hogy lesz-e ezeknek bármilyen politikai hasznuk. A dolgok jelenlegi állása szerint olyanfajta biztosan nem, ami Magyar Péter ellenzéki elfogadottságát komolyan veszélyeztetné. De, ahogyan ezt már említettem, nem is biztos, hogy ez a szándék. És még az is lehet, hogy túl szegényes a fantáziám.

Utóirat. Magyar Péter természetesen, szokásához híven villámgyorsan reagált a közösségi médiában. „Örülök, hogy ezt a csodás levelet kaptam öntől, de mivel volt szerencsém önt többször is személyesen meghallgatni, félek, hogy ezek nem az ön saját gondolatai. Tekintettel arra, hogy ön hazánk legsikeresebb vállalkozója, biztos vagyok benne, hogy a honfitársaink hálásak lennének, ha megtisztelne azzal, hogy élő, egyenes adásban meséli el nekem, hogy milyen kemény munka és milyen heroikus küzdelem vezet ehhez, a nekünk földi halandóknak felfoghatatlan gazdagodáshoz. Várom szíves hívását, hogy mikor tudna életvezetési tanácsokat adni a magyaroknak. Ha segítségre van szüksége, elhozhatja az egyik felcsúti haverját is. A telefonszámomat ismeri.”

Tehát, nem mintha meglepetés volna, leüti a magas labdát: a levelet nem Mészáros írta. Persze az is kérdés, miféle magas labda ez. Azt, mármint, hogy a levelet Mészáros Lőrinc írta volna, eddig sem gondolta senki. Továbbá bedob valamit, beszéljen Lőrinc élő adásban, ami természetesen gúny, és nem valós felkérés. A Mészáros-levélben megidézett egykori eseményekről nem tesz említést, „bornírt hazugságokra engedelmével nem válaszolok”, írja. És persze visszalő egy jól használható, rövid kommunikációs fordulattal: bilincs, bilincs, rács, rács. Ezzel áraszthatják majd el a közösségi médiát a Tisza-szimpatizánsok a következő napokban.