Utólag sokkal könnyebb okosnak lenni, mint a járvány idején. Nagyon könnyű a pandémia kellős közepén és is utólag kritizálni bárkit: dr. Müller Cecília egykori országos tisztifőorvos a legjobb példa erre. Elsőként szállt ki a betegek közé, és erején felül szervezte a védelmet. Ki lehetett figurázni a kommunikációs stílusát, de nem vitás, hogy mindent megtett az emberekért, a védekezésért.
és hogyan készülhetünk fel jobban egy esetleges következő járványra.
A pandémia egyik legfájdalmasabb része az volt, hogy nemcsak a vírussal, hanem egymással is küzdöttünk. Családok és barátságok szakadtak szét azon, hogy kell-e maszkot viselni, be kell-e zárkózni, szükséges-e beoltatni magunkat.
Amartya Sen Nobel-díjas közgazdász kétféle szabadságot különböztet meg:
1. Negatív szabadság: „Senki ne mondja meg, mit csináljak.”
Ez az, amikor azt mondom: „Az én testem, én döntöm el, viselek-e maszkot.”
2. Pozitív szabadság: „Szabadon élhetek egészségesen.”
Például: „Jogom van bemenni a boltba anélkül, hogy megfertőződöm.” Vagy: „A gyermekem biztonságban járhasson iskolába.”
A lényeg: a szabadság nem abszolút. Kapcsolatrendszerben létezik, összefüggésekben. Az én szabadságom függ a tiédtől – és fordítva.
Mit érdemes figyelembe venni egy hasonló, újabb járvány esetén? Erre nincs egyszerű válasz, de vannak alapelvek:
1. Arányosság, ésszerűség
A korlátozásoknak arányban kell állniuk a veszéllyel. 2020 márciusában – amikor keveset tudtunk – érthető volt a drasztikus lezárás. De 2021-ben, a tömeges oltások után már egy árnyaltabb megközelítés is alkalmazható lett volna.
2. Célzottság
Miért zárjuk be az egész társadalmat, ha főleg az idősek és a krónikus betegek veszélyeztetettek? Őket helyes volt fokozottan védeni, a többiek számára viszont ésszerűbb kereteket kellett volna létesíteni.
3. Időbeli korlátok
A vészhelyzeti intézkedés soha nem válhat normává. A kéthetes fékbehúzás rendben van. A két hónapos? – talán még lehetséges. Na, de két év? Utólag ez egy ésszerűtlen túlkapásnak bizonyult, és számos más veszélyt és katasztrofális következményt is hordozott magában.
4. Őszinteség, egyenes kommunikáció
A legnagyobb hiba az volt, hogy sokszor úgy tettünk, mintha minden biztos lenne.
Pedig, a helyes állítás gyakran ez lett volna: „Ezt most még nem tudjuk.” A tudomány változik – ahogyan a vírus is mutálódik –, és ha ezt bevalljuk, az nem gyengeség, hanem erény.
Egyik legfájdalmasabb tanulságunk az volt, hogy szembeállítottuk a szabadságot a biztonsággal: a szabadság VAGY biztonság keret alapjaiban hibás.
A helyes keret ez lett volna: szabadság ÉS biztonság – egyszerre, egyidejűleg. Gondos mérlegeléssel és emberséges kommunikációval. Sajnos ez nem nagyon jött össze.
Állapotok és következmények
1. Rendkívüli állapot = rendkívüli hatalom.
Vészhelyzetben a végrehajtó hatalom gyorsan, rendeletekkel kormányoz. Kérdések: meddig, ki ellenőrzi, és mi történik visszaélés esetén?
2. Gazdasági kár – politikai következmények.
Munkahelyek, vállalkozások, albérletek sorsa politikai felelősséggé válik. A kormányzati döntések mértéke határozta meg a károk súlyát.
3. Bizalomhiány.
Ott, ahol megbíztak az intézményekben (például Új-Zélandon), könnyebb volt az együttműködés. Ahol nem, ott ellenállás és káosz következett.
Fontos tanulságunk, hogy a közegészségügy és a politika elválaszthatatlanok egymástól, de a kettő összemosása tragikus következményekkel járhat
Járvány idején bizony szakértői vezetés kell (orvosok, epidemiológusok), a döntések pedig legyenek demokratikusan ellenőrzöttek.
Sürgősen szükség van egy stabil, pártpolitikán felüli keretrendszerre: független, szakmai, átlátható felügyelettel, amely az ilyen helyzeteket kezelné. Olyan ez, mint a saját magukat komolyan vevő gyógyszergyárak, ahol a Minőségbiztosítási Felelős független funkció és nincsen alárendelve a vezérigazgatónak, így a kereskedelmi – értékesítési szempontoknak sem. Egymaga dönt egy termék visszavonásáról, vagy ha úgy látja jónak, nem engedi forgalomba se. Kizárólag minőségi szemszögből. És a mindenkori vezetés kénytelen elfogadni a Minőségbiztosító döntéseit. Mert ő a cég lelkiismerete, az állami felügyeleti szerv és a járvány esetében a betegek utolsó védőbástyája.
A járvány elleni védekezési stratégiák összevetése – a svéd modell
2020 tavaszán, amikor a világ bezárt, Svédország más utat választott: nem volt általános lezárás; az üzletek, éttermek és iskolák részben nyitva maradtak.
Öt év után a következőket lehetett megfigyelni:
- Halálozás:
USA: ~3,7 Covid-haláleset / 1000 fő
Svédország: ~2,7 / 1000 fő
Többlethalálozás 2020–2023: Svédország ~+5% (a fejlett országok között a legalacsonyabbak egyike), USA ~+10–15%.
- Gazdaság:
Svédország 2020–2021-ben +3% kumulált GDP-t ért el.
A teljesség kedvéért a skandináv összehasonlítás sem kikerülhető, mert árnyaltabb képet mutat. Norvégia, Dánia és Finnország arányosan kevesebb halálesetet jelzett, gyors határzárral és célzott intézkedésekkel. 2020 augusztusára Svédországban ötszörös volt a halálozás Dániához képest.
Svédország példája tehát azt mutatja, hogy a módszerük nem volt tökéletes, de távol állt a kudarctól – inkább másmilyen tapasztalatként jellemezhető, számos más tényező függvényében is (népsűrűség, lakosság elöregedettségi mutatói stb.).
Mit tett ténylegesen Svédország?
- Erős ajánlások távolságtartásra (nem kötelezés).
- Látogatási tilalom az idősotthonokban.
- 50 fő feletti rendezvények tiltása.
- Vendéglátásban a távolságszabályok alkalmazása.
- Középfokú és felsőoktatás: távoktatás.
- A betegek önkéntesen otthon maradtak.
Mindez pedig azért működhetett, mert Svédországban magas társadalmi bizalom, alacsony a népsűrűség, erős a mások iránt érzett felelősség és erős és jól szervezett az egészségügy,
Maszkok mögötti létezés
Bizonyított tény, hogy a laborban a maszkok hatékonyan fogják fel a cseppeket. A külvilágban a hatékonyság az illeszkedéstől és a viselési fegyelemtől függ.
A maszkok jellemzői:
- N95/FFP2: jó illeszkedéssel magas védelem.
- Sebészi maszk: közepes védelem.
- Textilmaszk: gyenge, erősen változó védelem.
Jogosak voltak-e az iskolabezárások?
A gyermekek voltak a legkevésbé veszélyeztetettek, mégis ők szenvedték a legnagyobb oktatási és mentális kárt. Amerikai adatok szerint az iskolabezárások érdemi visszaesést okoztak a teszteken. A becsült átlagos visszaesések: matematikában ~1 év, olvasásban ~6–9 hónap, mentális terhek a szocializációs hiány, a szorongás és a depresszió miatt.
Svédországban, ahol az általános iskolák nyitva maradtak, nem látszott hasonló zuhanás.
A zárások a terjedést nem állították meg, az áruk viszont óriási volt.
A védekezés tanulságai
1. A környezet, a kulturális kontextus és a megértés sokat számít
Ami működött Svédországban, nem biztos, hogy működött volna Indiában vagy Brazíliában.
2. Nincsenek sztereotípiák
A lezárások lassíthatják a járvány terjedését, de nagy társadalmi árat követelnek.
3. Alapvetően fontos a célzott védelem
Idősek és krónikus betegek: fokozott védelem. Fiatalok, egészségesek: kevesebb korlátozás.
4. Az iskolákat nyitva kell hagyni, amennyiben a járvány kevésbé veszélyes a fiatalokra
A tömeges iskolabezárás súlyos tévedés volt.
5. Rövidebb, élesebb beavatkozások
2–4 hetes „circuit breaker” – azaz gyors, átmeneti bezárások – hatékonyabb, mint a hosszú, felemásan betartott lezárások.
6. Őszinte kommunikáció
A lakosság felé őszintén kell kommunikálni, hogy mi az ,amit tudunk,és mi az, ami még válaszra vár. Pánikkeltés nélkül.
7. Kritikus időzítés
Exponenciális terjedésnél néhány nap különbség is óriási lehet.
Az mRNS-vakcinák alkalmazása
Ezek a készítmények nem „vírusdarabot” juttatnak be az emberi szervezetbe, hanem utasítást (mRNS-t), amely alapján a szervezet átmenetileg megtermeli a tüskefehérjét – és erre épül az immunválasz.
Az mRNS gyorsan lebomlik, így nem épül be a DNS-be.
Az alapkutatás évtizedekre nyúlik vissza (Karikó és Weissman áttörése, 2005).
Az újdonság a tömeges alkalmazás volt.
Mely csoportoknál egyértelműen hasznosak ezek a vakcinák?
- 65+, krónikus betegek,
- egészségügyi dolgozók (nagy expozíció).
Itt a haszon lényegesen nagyobb, mint a kockázat. A fiatal, egészséges csoportoknál és a többszöri emlékeztetőnél a kép már sokkal kevésbé egyértelmű és jóval árnyaltabb.
Végszó – kételyek, de egység a védekezésben
A demokrácia nem azt jelenti, hogy a szakértők uralkodnak, hanem azt, hogy mi döntünk! – tájékozottan, és felelősségteljesen, egymásra való tekintettel.
A közjó végtére is nem egy elvont fogalom: nagyszülők, krónikus betegek, immunhiányos gyerekek életét is jelenti. Mindannyiunkét.
Előbb vagy utóbb, de a következő járvány is meg fog érkezni. Kívánom, hogy úgy találjon ránk, hogy sokkal okosabban és felkészültebben várjuk, és emberségesebben kezeljük. Rajtunk múlik.
Tudás nélkül nincsen szabadság, csak sötét félelem és egzisztenciális szorongás.
A cikksorozat valószínűleg folytatódik: az amerikai szenátusi meghallgatások és a friss viták új megvilágításba helyezhetik a Covid több lényegi kérdését.
Köszönet Barbarának, GG-nek és Enikőnek!
Borítókép: New York, az üres Times Square rendőrökkel, 2020. december 31-én / fotó: COREY SIPKIN / AFP
Bejelentkezés