Különböző védekezési stratégiák

A világ országai különböző stratégiákkal reagáltak a pandémiára – szigorral, lazasággal, fegyelemmel vagy éppen káosszal.

Utólag könnyű ítélkezni, de a döntések idején mindenki a megfelelő mennyiségű és minőségű információk híján volt.

Európa – a bezárkózás korszaka

Az első súlyos járványgóc és pánik Olaszországban alakult ki 2020 tavaszán. Innen indult a teljes lezárások – a lockdownok – hulláma, amelyet Spanyolország, Franciaország, Németország és más országok is követtek.

Az iskolák hónapokra bezártak, a gyerekek online tanultak. A munka világában tömegesen elterjedt a home office, miközben számtalan kisvállalkozás és étterem ment csődbe. Az államok bértámogatásokkal próbálták elkerülni a tömeges munkanélküliséget.

A maszkviselés kötelezővé vált, az utazásokat pedig szigorúan korlátozták.

Magyarország is követte a közép-európai mintát: időben zárt, majd fokozatosan nyitott.

Svédország viszont kivétel volt. A világ sajtója támadta őket, amiért nem rendeltek el teljes lezárást, nem tették kötelezővé a maszkviselést, és az élet – korlátozások nélkül – folytatódott. Végül a svéd halálozási arányok nem tértek el drámaian a szigorúbb országokétól.

A pánik ritkán ment életet – de könnyen elveheti a szabadságot

Az Amerikai Egyesült Államokban a védekezés hamar politikai kérdéssé vált.

New York bezárt, Florida kinyitott, Kalifornia félúton rekedt: a maszk viselése politikai állásfoglalássá vált. Az USA volt az egyik első ország, ahol ingyenes, tömeges oltási kampány indult. Az iskolák hónapokig zárva maradtak, a távmunka általánossá vált, a kulturális és sporteseményeket törölték.

Kanadában ezzel szemben fegyelmezett szigor uralkodott – határzárakkal, karanténrendőrséggel és szigorú beutazási szabályokkal.

Azóta is vita tárgya: vajon mi mentett meg több életet – a szabály, vagy az egyéni felelősség?

A fegyelem és a digitális kontroll földrésze – Ázsia

Kína „zero-Covid” politikája a történelem egyik legszigorúbb társadalmi kísérlete volt. Teljes városokat zártak be hetekre, hónapokra. Milliók életét irányították algoritmusok. Aki nem töltötte fel az egészségügyi applikációt a mobiljára, és nem jelentette tartózkodási helyét naponta többször, gyakorlatilag „nem létezett”.

A rendszer hatékony volt, de embert próbáló: a biztonság nevében a kontroll mindent felülírt.

Japán ezzel szemben a társadalmi fegyelemre, nem pedig a rendőri ellenőrzésre épített. A lakosság önként maradt otthon, a maszkviselést nem a törvény, hanem az illemtan írta elő.

India drasztikus lezárása több százmillió embert érintett – és talán több kárt okozott, mint amennyit megelőzött.

A 2020-as országos kijárási tilalom százmilliókat zárt otthonaikba, miközben az oxigénhiány és az egészségügyi rendszer túlterheltsége soha nem látott tragédiákhoz vezetett.

Dél-Korea és Szingapúr technológiai megoldásokkal, tömeges teszteléssel és precíz kontaktkutatással fékezte meg a járványt.

Fegyelem és hit – a Közel-Kelet

Iránban a járvány nagyon korán, már 2020 tavaszán rengeteg áldozatot követelt. Lezárásokat, iskolabezárásokat és vallási rendezvények korlátozását vezették be, azonban Kom városában a zarándoklatok sokáig folytatódtak.

Az amerikai szankciók miatt az egészségügyi ellátás akadozott, ezért Irán különösen megszenvedte a járványt.

A perzsák kitartása és saját fejlesztésű vakcinájuk, a COVIran Barekat végül enyhítette a helyzetet.

Szaúd-Arábia először a történelemben korlátozta a mekkai zarándoklat résztvevőinek számát néhány ezer főre. A digitális ellenőrzés, a maszkviselés és az oltási kampány villámgyorsan bevezetésre került – a vallás és a technológia itt együtt védett.

Afrika – fiatal kontinens, régi félelmek

Sok afrikai ország gyorsan lezárta határait, de az egészségügyi infrastruktúra hiánya miatt a kockázat hatalmas volt.

A fiatal népesség szerencsére enyhítette a halálozási arányokat, ám a gazdasági következmények katasztrofálisak voltak: milliók estek vissza a mélyszegénységbe.

A mindennapi élet leértékelése

Világszerte több mint másfél milliárd gyermek tanult online, miközben a szülők a konyhaasztalból irodát, a nappaliból iskolát alakítottak ki.

A világ hirtelen digitálissá vált, és az emberi kapcsolatok eltűntek a képernyők mögött.

A depresszió, a szorongás és a magány járványa csendben, de ugyanolyan gyorsan terjedt, mint maga a vírus. A Covid megváltoztatta az időérzékünket, a bizalom természetét és a közösség fogalmát.

A védekezés egy globális kísérlet lett arra, hogy a félelem és a felelősség között megtaláljuk az emberi határt.

Még aggasztóbb, hogy bebizonyította: milyen könnyen ellenőrizhetővé válhat az ember.

A Covid tehát nem pusztán egy vírus elleni küzdelem volt, hanem társadalmi görbe tükör is: megmutatta, mennyire törékeny a mindennapi élet megszokott rendje. Az egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos adatai alapján a Covid-19 betegég következtében bejelentett halálos esetek száma világszerte 7 millió körüli. A valós halálesetek száma valószínűleg sokkal nagyobb. A járvány közvetlen és közvetett halálozásainak becsült száma az úgynevezett excess mortality-modellek alapján 13,3–16,6 millió.

(Az „excess mortality”többlethalálozást jelent egy adott időszakban, vagyis azt mutatja, hogy például a Covid-járvány idején mennyivel haladja a halálozások száma meg a normális, várható halálozási számot.)

 

Folytatjuk.

 

 

Borítókép: Rendőr Új-Delhiben 2020. áprilisában / fotó: SAJJAD HUSSAIN / AFP