Véletlen történelmi baleset, sötét összeesküvés, vagy a történelem megérdemelt pofonja? Örökké vérző seb, amelyet minden magyarnak kötelesége siratni? Vagy a régmúlt megfakult epizódja, amelyet csak a csökött maradiak emlegetnek fel? Elkerülhető lett volna? És, ha igen, miért nem? A Péter&Gábor legfrissebb adásában Karafiáth Orsolya műsorvezetésével Konok Péter és Balogh Gábor a Trianon-traumát járta körül.  

A műsor elején kiderül, a résztvevők hogyan találkoztak először Trianonnal, és milyen családi örökséget, attitűdöt hoztak magukkal ennek kapcsán. Balogh Gábor az elhangzott történetekből azt a következtetést vonja le, hogy a Kádár-rendszer kudarcot vallott azzal, hogy kiradírozza ezt a témát a magyar közgondolkodásból.

Konok Péter szerint igazságos békeszerződés nem létezik, ahogyan igazságos háború sem. Úgy véli, a diktátumhoz vezető út fontos tényezője volt, hogy a míg a magyarok saját nemzeti céljaikat képviselték a bécsi központtal szemben, az országban élő nemzetiségek hasonló törekvéseit elnyomták. Balogh szerint viszont az „egymásra torlódott nemzeti ébredések” miatt nem is tudtunk volna kivel kiegyezni a dualizmus korában, hiszen a nemzeti kisebbségeknek vagy nem volt érdemi politikai képviselete, vagy olyan volt, amely inkább az elszakadást, az éppen ekkor megszülető anyaországokhoz való csatlakozást célozta meg.

A beszélgetés során körbejárják azt is, miért érte olyan váratlanul az ország széthullása a közvéleményt, és miért nem zajlott a nemzetiségi-szociális kérdésekről igazi vita 1918 előtt? Balogh Gábor úgy látja, a magyar értelmiség korokon és világnézeti táborokon átívelő nagy, közös tulajdonsága, hogy a valódi kihívások helyett elvont dilemmákkal szeretnek foglalkozni, „a valóság inkább csak irritálja őket”. Konok szerint a helyzetet az is feloldhatatlanná tette, hogy még a rendszer kritikusainak többsége is csupán Magyarország nagyobb függetlenségét szorgalmazta Béccsel szemben, de a nemzetiségek önrendelkezéséről hallani sem akartak.

A műsorból kiderül, hogyan fogadta a magyar közvélemény a trianoni diktátumot, miért nem sikerült feldolgozni ezt a traumát – egyáltalán feldolgozható volt-e ez az a kor embere számára? Konok Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy a két világháború között a baloldal, sőt a kommunisták is határozottan elítélték a békeszerződést, és annak revízióját sürgették. Balogh szerint a magyar társadalom elsöprő többsége ideológiai kötődéstől és pártállástól függetlenül egy tragikus balesetnek, orbitális tévedésnek tartotta Trianont, amely csak átmeneti állapot lehet.

Megtudhatjuk, mik Konok és Balog kedvenc Trianon-tévhitei, illetve, hogy mi táplálja ezeket évtizedek, akár egy évszázad óta is. Kiderül az is, hogyan sikerültek a diktátum súlyos következményeinek feloldását ígérő nagy kísérletek, illetve, hogy a 21. században múlt időbe tehető-e már Trianon? Fény derül arra is, mit gondol Konok és Balogh arról: tényleg az a magyar, akinek fáj Trianon?

A műsor itt tekinthető meg: