Schmidt Mária már 10 évet sem ad az Európai Uniónak

„Talán még kevesebb időt jósolnék most” – fogalmazott Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az ÖT YouTube-csatornájának Ring című műsorában, amikor Gavra Gábor arról kérdezte, tartja-e a korábbi állítását, miszerint az Európai Unió akár tíz éven belül széteshet.
 

„Nem köthetsz békét, haver!”

Schmidt szerint az orosz-ukrán háború valójában „proxy háború, amit az amerikaiak indítottak, provokáltak”.  Szerinte „ennek (…) az volt a célja, hogy területet és pozíciót foglaljanak, és az orosz nyersanyagokat és az orosz természeti kincseket a saját irányításuk alá tudják vonni”.

Úgy látja, Európa nem vette észre, hogy az Egyesült Államok „egy olyan kiszolgáltatott csapdahelyzetbe zárja”, amelyből „nem fognak tudni kijönni”. A kontinens és az USA viszonyát „egyértelműen látszó gyarmati függésnek” nevezte.

Arra a felvetésre, hogy Oroszországnak nem volt „kötelező” megtámadnia Ukrajnát, Schmidt úgy reagált: „Amerika nem tartotta be azt az ígéretét (…) hogy a NATO nem fog tovább terjeszkedni keletre” – mondta, és felidézte: „2008-ban azt mondták, hogy fölveszik Grúziát, és fölveszik Ukrajnát is”. Szerinte erre Oroszország úgy reagált, hogy „az casus belli lenne”.

 Úgy véli a történelemben vissza-visszatérő jelenség, hogy „valaki úgy érzi, hogy sarokba van szorítva, akkor elérkezik egy pillanat, mikor azt mondja, hogy most kell támadnom, mert utána már késő lesz”. Állítása szerint Oroszország 2021-ben „nagyon sokáig próbált tárgyalásokat kezdeményezni, amire az amerikaiak nem voltak hajlandók”. Szerinte a háború korai szakaszában zajló isztambuli tárgyalások sikerét is „az angolszászok akadályozták meg”. „Boris Johnson elment Kijevbe és megmondani, hogy nem köthetsz békét, haver” – fogalmazott Schmidt Mária.

Fedősztorik helyett nyers birodalmi logika

A Biden-korszakban a washingtoni birodalmi politikai lépéseit „megpróbálták fedősztorival ellátni”. „Az egész ukrán háború úgy lett keretezve, hogy a demokráciát védjük” – emlékeztetett. Trump újraválasztása utána kommunikáció gyökeresen megváltozott. „Most az az üzenet, hogy szükségem van rá, van erőm hozzá, és megcsinálom” – jellemezte a Fehér Ház stílusát.  A lényeg azonban szerinte változatlan: a birodalom az birodalom, annak megvannak a maga szabályai.”

Grönlandról a történész úgy vélekedik: a sziget nemcsak Washingtonnak, hanem Európának is stratégiai kérdés. „Az Amerikai Egyesült Államok kényszerítve van, hogy megszerezze Grönlandot, és nem fog erről lemondani” – szögezte le. Szerinte a térség stratégiai jelentőségét elsősorban az adja, hogy a klímaváltozás nyomán hajózható kereskedelmi útvonalak jöhetnek itt létre, illetve „hatalmas mennyiségű ritkaföldfém” tartatlékok bújnak meg a sziget gyomrában. Utóbbiaknak „a 90 százaléka felett pillanatnyilag Kína diszponál”, amely „zsarolási pozícióba” helyezi Pekinget – mutatott rá.

Gyenge, alkalmatlan európai vezetők

Schmidt szerint „„saját véderő nélkül nem tud Európa meglenni”, hiszen „nem tudjuk magunkat megvédeni, nem tudjuk a határainkat biztosítani”. Ugyanakkor élesen kritizálta az „összes jelentéktelen ügyet szabályozó” bürokráciát”

A transzatlanti feszültségek ügyében a történész szerint nem lehet mindent Washington számlájára írni. „Amerika Amerikáért felel” – szögezte le. „Az európai vezetőknek (…) az európai érdekek képviselete kellene, hogy az érdeke legyen” – tette hozzá. Ám szerinte ennek nem tesznek eleget. Jellemző példaként az Északi Áramlat felrobbantását hozta fel. „Európa nem állt ki a saját kritikus ellátási vonalának (…) megsemmisítésére irányuló akcióval szemben” – fogalmazott. „Ha holnap azt mondja az Amerikai Egyesült Államok, hogy nem jön több folyékony gáz (…) akkor Európa mit fog csinálni – tette fel a kérdést Schmidt Mária.

A történész úgy véli, a kontinens vezetőinek valódi cselekvési terve nincs, most is ugyanarra rendezkednek be, mint az első Trump-ciklus alatt. „Az a válaszuk, hogy majd kiüljük, majd kimozogjuk, majd visszatér a normalitás Amerikába”.

Schmidt szerint „ez az uniós struktúra nem válságálló”, miközben „az Unió élén álló elit és Európa nagy országainak (…) vezetői alkalmatlanok, gyengék”. „Nem emlékszem, hogy az életemben egyszerre ennyi tehetségtelen politikus lett volna Európában, mint most” – tette hozzá.

Jogállamiság? Hagyjuk már!

A Terror Háza vezetője szerint az Európai Néppárt „progresszív baloldali, amerikai liberális woke irányba” ment el, ezért került sor a szakításra a Fidesszel, amely viszont szerinte „alapvető dolgokban nem változott”.

Az uniós források befagyasztását „zsarolásnak” nevezte. Hangsúlyozta: Brüsszelnek nincs kifogása az ellen, hogy Lengyelországban „bevonultak rendőrök a köztévébe, és kirakták onnan az embereket”, Németországban pedig egy kommentért „kimegy a rendőr, és letartóztatja az embereket”. „Hát mi ez a jogállamiság? Hagyjuk már!” – összegezte véleményét a kérdésről.

Ugyanakkor szerinte Magyarország hozzá fog jutni ezekhez a pénzekhez, hiszen a „költségvetést egyhangúlag meg kell szavazni”, és ehhez a magyar kormány hozzájárulására is szükség van.

Schmidt Mária szerint Magyar Péter „a semmirevaló brüsszeli elit hackje”. Arra a felvetésre, hogy hogyan futhatott be karriert a NER-ben a Tisza Párt elnöke, úgy fogalmazott: „ha csak ilyen kevés selejt van, akkor igazán büszkék lehetünk.”