A Közelkép legújabb adásában Schiffer András az elmaradt budapesti békecsúcs kapcsán a magyar külpolitikát, a nyugati „háborús pszichózist”, és Trump diplomáciai manővereit járta körül.
 


Schiffer szerint kétszínűség a magyar kormány részéről, hogy békepolitikát hirdet, békecsúcsot rendezne, közben az európai újrafegyverkezés kulcscégének, Rheinmetallnak „egyik leghűségesebb üzleti partnere”.

Ettől függetlenül úgy véli: az, hogy Budapest egyáltalán felmerült egy ilyen találkozó helyszíneként, azt mutatja, hogy a kormány külpolitikája „ennyiben meghozta a gyümölcsét”. Rámutat: a Kelet és Nyugat között közvetítő „kompország” jellegnek van történelmi előzménye. A nyolcvanas évek elejének „kis hidegháborús” hangulatában Kádár Magyarországa tartotta fenn a két tömb közötti párbeszéd lehetőségét – emlékeztet. Szerinte erre büszkék lehetünk, függetlenül attól, hogy „az egyébként véreskezű Kádár Jánosról, a 80-as évek állambiztonságának az alávaló műveleteiről, az impexek visel dolgairól, vagy egyáltalán arról a gazdasági csőtömegről, amit a Kádár rendszer a 80-as évekre összehozott, mit gondolunk”.

Schiffer fontosnak és pozitívnak tartja Novák Katalin 2023-as Kijev és Vatikán közötti „misszióját” is, ahogyan Ferenc pápa kiállását is a béke mellett, amely „kellően felháborította a progresszív erőket”. Úgy véli, az egyházfő konzekvensen képviselte elveit akkor is, amikor a migráció ügyében Orbánnal konfrontálódott, és akkor is, amikor a háború kérdésében „Budapest volt az egyetlen szövetségese”.

Úgy véli a nyugati politikát és közvéleményt „abnormális háborús pszichózis” uralja. A skandináv országok vagy a britek a hidegháború idején sem ütöttek meg olyan hangnemet Moszkvával szemben, mint most – mutat rá. „Aki kiénekel az atlantista főáramból, egyből megkapja a Putyin-bérenc jelzőt” – fogalmaz Schiffer.

Mit jelent „a világ nagy része” Washingtonból, Budapestről, vagy a globális délről nézve? Miért csúsztunk ki a 2022 tavaszi „időablakból”, amikor még lezárható lett volna a háború? Miért helyeselte Schiffer András az első szankciókat Oroszországgal szemben, és miért szorgalmazza mégis a párbeszédet? Mi lesz, ha a Tomahawk rakéták célba veszik Moszkvát? Hogyan lehet Trump „örült politikája” racionálisabb, mint Bidené?

Kiderül a műsorból.