A megszokottak szerint az elmúlt napok legfontosabb kérdéseit vette sorra és beszélte meg az ÖT stúdiójában Vogyerák Anikó műsorvezetővel Konok Péter történész-publicista, Kóczián Péter coach-szerkesztő, Ceglédi Zoltán politikai elemző és Boros Tamás, az ATV szerkesztője.
 


A műsor központi témája az orosz-ukrán háború negyedik évfordulója volt. Konok Péter szerint a háború elsősorban az azt elindító vezető Vlagyimir Putyin, és a védekezést vezető, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hatalmát hivatott fenntartani. Amikor 2022-ben, a háború kitörése után pacifista publicisztikát írt, egy kommentelő figyelmeztette, a pacifizmusnak éppen nincs ideje. „Kérdezném: akkor mikor van itt az ideje?” – reagált most az akkor történtekre Konok.

Ami az ÖT vendégeit illeti, a háborúról még most is megoszlottak viszont a vélemények. Ceglédi Zoltán szerint Putyin a háborúval óriási hibát vétett, az orosz befolyás, a „soft power” ezzel a brutalitással a Nyugat felé végleg hiteltelenné vált – és nem is fog visszatérni.

Kóczián Péter szerint viszont ez nem is problémája az orosz elnöknek, hiszen eleve Ázsia és a világ Európán és Észak-Amerikán kívüli része felér fordult az ország, velük kereskedik és köt katonai szövetségeket, nincs szüksége többé a nyugati rokonszenvre vagy szimpátiára.

Konok Péter ugyanakkor figyelmeztetett: az ukrajnai háború szörnyű hatással volt Európára, ahol már sorkötelezettséget akarnak, dominál a militarizmus, és „ismét feladjuk a szabadságot a biztonságért”. Orbán ezzel szemben a saját pacifizmusát hangsúlyozza most, ami viszont a történész szerint puszta „politikai kommunikáció” nem kell komolyan venni.

Kóczián Péter leszögezte, 2022. február 24-e és Putyin bevonulása „végleg megkérdőjelezte a liberális demokrácia egyeduralkodó jellegét”. Míg ugyanis a Nyugat gazdasági problémákkal, szkeptikus, a háborút ellenző alternatív és bevándorlásellenes mozgalmakkal néz szembe, addig az Oroszország és tágabban a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika), valamint az Európán és Észak-Amerikán kívüli világ épp felemelkedik, végleg átírja az erőviszonyokat.

Boros Tamás azt tette szóvá, a Fidesz hazai kampányában érzelmi húrokat penget, háborús tematikával, AI-videókkal próbálja manipulálni a választókat, a tatai polgármester is úgy korteskedik, hogy a saját unokájának magyarázza a háború borzalmait. Boros szerint ez elfogadhatatlan, és a minimum az lenne, hogy törvényjavaslatot kell nyújtsanak be az Országgyűlésben, az ilyen eszközök ne lehessenek politikai reklámok hordozói.

A műsorban a kampány felett lebegő háborús veszély-tematikáról még több szó is esett. Megráz vagy inkább érzéketlenné tesz a háborús tematikára felhúzott politikai reklám? Könnyebben elfogadjuk-e, hogy a gyilkolás természetes, ha azt ilyen nyersen és vizuálisan „megkapjuk”? Most akkor végül mit is mond a Tisza Párt és Magyar Péter a háborúról? Végül pedig: mi az a CsattGPT?