Az ÁsottShalom legújabb adásában Hont András, Gerényi Gábor médiaszakértő és Nefelejcs Gergő, az ÖT állandó szerzője a poszt-posztmodern online nyilvánosság megfejtésére tesznek izgalmas kísérletet.
„Szokásomtól eltérően, kérdéseim vannak, nem válaszaim” – adja meg a műsor alaphangját Hont András, aki úgy érzi, „mintha teljesen felborulna az a rend, amelyet még akár tíz évvel ezelőtt is megszoktunk.”
Nefelejcs emlékeztet: nem is olyan régen az online világ még teljesen elkülönült a valós fizikai tértől, „amikor még tiszteltük a számítógépet”. Ma az internet már mindenhol jelen van, a felhasználók pedig jóformán az online platformokon élik az életüket. „Az emberek átköltöztek ezekre a platformokra, és az online sajtó nem tudja őket követni” – mutat rá.
Gerényi történeti távlatba helyezi a változást: szerinte a kapuőrök eltűnése nem a Facebookkal kezdődött. „Ez az egész forradalom nem is az internettel kezdődött” – hangsúlyozza. A házi számítógép, a VHS, a kamera mind ugyanabba az irányba mutattak: egyre többen szólhatnak egyre többekhez. A technikai akadályok mára lényegében eltűntek, s mára alig maradt bármi, ami még a készítő és a közönség közé állhatna – mutat rá.
Nefelejcs Gergő szerint valójában az online diskurzusban az írott kultúrából a szóbeli kultúrához való visszatérés zajlik. Úgy véli, ma már a jól összerakott érvelés helyett inkább az a fontos, hogy amit mondasz, „jól néz ki, vagy hülyén hangzik-e”.
Hont ehhez hozzáteszi, hogy az írott kultúrában a vita intézménye is erősebb volt, míg most a jól csengő bemondások dominálnak. A kommentmezők Nefelejcs szerint inkább eposzszerű, végtelen történetmondássá válnak, ahol a valóság és az elbeszélés összecsúszik.
Gerényi ezzel szemben optimistább: „Tök klassz, hogy egy felvetést, egy témafelvetést, kommentről kommentre tudunk más, és más, és más szögekből megnézni.”
Hont azonban tesz róla, hogy ne legyen olyan derűs a hangulat. Szerinte ugyanis valójában csak ugyanazon mantrák ismétlődését láthatjuk a hozzászólásokban. Az online összekapcsoltság nem nyitottságot, hanem egy olyan világot hozott el, amelyben „mindenki bezárja magát” a saját véleménybuborékjába a hozzá hasonlókkal.
Mi lesz a sorsa a „bőség éveinek” elmúltával az online sajtóval? A nyomtatott után az internetes média is veszélybe kerül? Hogyan teszi még egyenlőtlenebbé a világot az internet? Hogyan mászik be a politika a hátsó ajtón a médiába? Elválasztható-e a még a valóság és az online tér?
Bejelentkezés