A Péter & Gábor ünnepi adásában Karafiáth Orsolya, Konok Péter és Balogh Gábor a karácsony kétezer éves kalandos történetének legérdekesebb, néhol legbizarrabb epizódjain kalauzolja át a nézőket.
 


A műsor elején kiderül, mi volt a résztvevők legbizarrabb személyes karácsonyi élménye – a szocialista távirányítós autó okozta csalódástól, a punk antikarácsonyon át a gyász által beárnyékolt, mégis meghitt ünnepekig.

A karácsony hosszú századokon át nem volt annyira kiemelkedő ünnep a keresztény liturgiában, mint ma – emlékeztet Konok. Hozzáteszi: „ajándékozós ünnepként” is sokkal inkább Szent Miklós napja funkcionált. December 24-25-e eredetileg „karneválszerű” volt, és gyakran fulladt „ordenáré nagy iszákosságba” – jegyzi meg. Nem véletlen, hogy a brit puritánok ezt nem nézték jó szemmel, sőt Cromwell, egyfajta protestáns Grincsként, úgy, ahogy van, be is tiltotta a karácsonyt.

Balogh Gábor szerint az önfeledt ünneplés a magyar karácsonyi hagyománynak is szerves része volt. Felidézi: a régi korok szentestéje azzal végződött, hogy az éjféli mise után a környékbeli pásztoremberek „a korabeli falu rocksztárjai” a templomban vidám, világias dalokkal „óriási zúzást nyomtak le”. Megjegyzi: a ma ismert, méltóságteljes „biedermeier” formáját az ünnep inkább csak a 19. században nyerte el. A mai karácsonyi miséken és istentiszteleteken énekelt „szép, megható dalok” is javarészt ebből a korszakból származó alkotások.

A Mikulás mai, ezerféle formában ránk köszönő alakja azonban a tengeren túl született meg – mutat rá Konok. Elsőként a 19. század elején Washington Irving próbálta meg összegyúrni a sok féle bevándorló által hozott tradíciót egy jóságos, öreg, jótékonykodó bácsi alakjába. Aki azonban nem maradt mindig ennyire szelíd. A polgárháború idején például egy széles körben terjesztett képen egyik kezével az északi katonákat ajándékozta meg, „a másik kezében pedig a felakasztott Jefferson Davis, a konföderáció elnöke, lóg, fityeg, lefelé” – idézi fel Konok.  Az amerikai protestánsok viszont így is nehezen barátkoztak meg a karácsonyi kavalkáddal. Az első New York-i rendőrőrsöt például azért nyitották, hogy a kálvinista holland és katolikus ír bevéndorlók éjféli mise után verekedéseinek útját állják.

Mikor költözött be az áruházakba a Mikulás, és hogyan vált kövér, piros ruhás, nagy szakállú bácsivá? Hogy „gyött be Krisztus a ház közepibe”? Hol született a kis Jézus – Betlehemben, vagy a szomszéd faluban? Hogyan vált a karácsony Krisztus születésnapjából „a család és a szeretet ünnepévé?” Hogyan vált ideológiai vízválasztóvá, hogy a Mikulás, vagy a Télapó érkezik december 6-án? Hogyan került Lenin a karácsonyfa alá?

Kiderül az adásból.