A Péter & Gábor legújabb adása lényegében az előző folytatása, amelyben az Amerikát megosztó és összetartó tényezőket vették számba. Ezúttal a nagy közelmúltbeli és jelenkori törésvonalak, a woke és a trumpizmus, a Make America Great Again kerültek terítékre.

Balogh Gábor emlékeztet: a „woke” kifejezés még a huszadik század első felében született, és akkor még sok szempontból mást jelentett, mint ma. Elsősorban az afroamerikai öntudat „ébredését” értették alatta egy olyan korszakban, amikor feketének lenni még a legjóindulatúbb értelmezésben is valamiféle önhibán kívüli „fogyatékosságot jelentett. Woke, vagy „felébredt” ember az volt, aki felismerte udatosan vállalta is, hogy a bőrszíne miatt semmivel sem kevesebb, mint mások.
 


Ez az ötvenes-hatvanas években a polgárjogi küzdelmek melttt kiegészült az afrikai gyökerek büszke vállalásával, „a fehér Amerikába” való besimulás helyett. Sokan választottak eredeti „rabszolga nevük” helyett muszlim, vagy afrikai nevet, mások vezetéknevüket „X”-re cserélték, ezzel is rámutatva, hogy őseik identitását Amerikába hurcolva elvették – mutat rá Konok Péter.

A jó időre alámerült kifejezés először egy funky számban került elő a kétezres évek vége felé, és a gettókban élő szegény feketék elégedetlenségével, illetve az egyetemekről kiinduló „kritikai fajelmélettel” összeérve radikális mozgalommá terebélyesedett, amelyből többek közt kinőtt a Black Lives Matter  (BLM) is.

Balogh Gábor felidézi: a „kritikai fajelmélet” kezdetben az addig ismert történelmi narratívák, „Amerika elmondott történetének” megkérdőjelezését helyezte fókuszba. Ám, ahogyan a fiatal lázadókból elismert kutatók és oktatók lettek, a „kritikai” jelző helyett az „elmélet” vált hangsúlyossá, amely mára dogmává merevedett. Ennek egyik fontos alapvetése, hogy az amerikai történelem „úgy, ahogy van, egy morális szemétdomb”, és a mai napig „intézményes rasszizmus” uralkodik, amelyért minden fehér ember felelős, ezért bűntudatot kell éreznie. Balogh szerint ez a meghirdetett célokhoz közelebb nem vitt, viszont még jobban megosztotta az amerikai társadalmat, megágyazva Trump felemelkedésének, amelyet érhető, de szélsőségekbe átcsapó „immunreakciónak” tart.

Konok Péter úgy látja, „a valóban létező elnyomások” elleni lázadásokat a 2010-es években „összesöprik egy nagyon eladható árucikké” „az ideológiai szupermarket polcain” és „onnantól kezdve ez már önmaga paródiájává válik.” Ugyanakkor szerinte a kiváltó okok valós problémák voltak, például az „intézményes rasszizmus”, amely tényleg létezik az Egyesült Államokban.

Balogh ezt vitatja, szerinte a BLM a „súlyos szociális problémákat” „faji és identitáskérdéssé” tett, és egy idő után a fehér rasszistáékhoz kísértetiesen hasonló szólamokat és kontetókat kezdtek hangoztatni, csak a bőrszíneket cserélték fel”.

Hogyan telepedett rá a politikai, az NGO-k a woke-ra, és hogyan ült fel a hullámra Hollywood? Helyes-e, hogy a nagy cégek versenyt futva álltak ki a BLM mellett? Amerika magára találása, vagy szélsőséges ellenreakció a MAGA? Mi a „fehér Tamás bátyák” felelőssége? Rasszizmusból, vagy félelemből lőnek le fegyverteleneket az amerikai rendőrök? A történelem visszaszerzését, vagy eltörlését célozták a szobordöntések – egyáltalán a múltról szólnak, vagy a jelenről?

Többek közt ezekről a kérdésekről is parázs vita zajlott a műsorban.