A Péter & Gábor új adásában Karafiáth Orsolya, Konok Péter és Balogh Gábor az amerikai álom mélyére tekintenek, megvizsgálják, milyen különlegességeket, ellentmondásokat, sajátosságokat rejt magában az Egyesült Államok történelme.

A műsor elején kiderül, kinek mit jelent Amerika. Konok Péternek elsősorban a vadnyugatot, a westernfilmeket és Karl May könyveit, míg Balogh Gábornak a gyerekkorában berobbanó műholdas csatornák rajzfilmjeit és az amerikai lélekről is sokat elmondó wrestlinget.
 


Felidézik a kezdeteket, az „amerikai álom” születését, amikor milliók kerekedtek fel, hogy az akkor még brit gyarmatokon új életet kezdhessenek. Konok szerint ennek fő célja az Európai népességfelesleg levezetése és a „korai imperializmus” jegyében „a szűzföldeket feltörni és maguk alá gyűrni.” A függetlenségi háború kirobbanásának egyik fő okát abban látja, hogy ezek az emberek „nem akartak Angliának adót fizetni.”

Balogh szerint az alapító atyák és a függetlenséget kiharcoló egyszerű telepesek célja  nem teljesen ugyanaz volt. Előbbiek a felvilágosodás eszméi alapján meg akarték teremteni a „tökéletes államot”, utóbbiak közül sokaknak igazából semmilyen állam nem hiányzott. A hazájukból vallási, vagy politikai okokból elüldözött emberek alapvetően annyit akartak, hogy új hazájukban már „hagyják békén őket”. „Menjen haza a brit adószedő, és ne jöjjön helyettes senki” – fogalmaz Balogh. Szerinte ez az ellentét a mai napig meghatározza az Egyesült Államok közéletét.

A polgárháborúhoz Konok szerint az északon és délen kialakult eltérő „kapitalizmus-modell” vezetett el szükségszerűen. Északon bérmunkára épülő „svungos, fejlődő, ipari jellegű”, míg délen rabszolgamunkára alapozott „stagnáló, újratermelő” ültetvényes gazdaság születik. Úgy céli, nem volt kérdés, hogy az előbbi előtt-utóbb maga alá gyűri az utóbbit.

Balogh hozzáteszi: az eltérő társadalmak különböző mentalitást is alakítottak ki. Délen egy mediterrán európai jellegű, konzervatív, vallásos és hierarchikus gondolkodás dominált, szemben az északi dinamikus, gyorsan változó, városiasodó világgal. A 19. század közepén egy átlagos déli fehér számára New York Egy átlag déli számára New York „egy kaotikus, érthetetlen pokol, amelyben nincsenek úri emberek, nincsenek úri asszonyok, nincsen erkölcs, hódít a prostitúció, a drogfogyasztás, az alkoholizmus”. Ezzel szemben egy északi szemében a Dél „bunkó, barbár és embertelen” volt, amelynek rabszolgatartó társadalma „nemzeti szégyen.”

Mi volt a terv a rabszolgaság eltörlése után a Déllel? Hogyan lettek szabadok, de mégsem egyenrangú amerikaiak a feketék? Miért vezették be a faji törvényeket délen, és miért tűrték ezt el közönyösen északon? A morális szempontok, vagy a hidegháborús pánik volt-e a döntő szempont a szegregáció felszámolásában? Hogyan tartják össze és teszik mégis végletesen megosztottá Amerikát az egymást követő nagy társadalmi kompromisszumok?

Kiderül a műsorból.