vízhiány
Egyik reggel arra ébredtünk, hogy eltűnt a folyónk. Lecsordogált, és nem volt többé víz a medrében. A lehajtott fejű néni és a kutyás nő egész nap a vizet kereste, ott bóklásztak a szigetcsúcson, a száraz mederben, a sóderen. Fújt a meleg, tüzes nyári szél a kövek között, a parton már csak a száraz homok terült el kilométereken át.