Mint minden évben 2022 óta, idén is a Fidesz-univerzum egyik legnagyobb eseményének számított az Alapjogokért Központ által szervezett CPAC Hungary. Az amerikai Konzervatív Politikai Akcióbizottság Konferenciája (CPAC) az amerikai Trump-mozgalomnak (MAGA) is a jobbszélét képezi, és immár ötödik alkalommal kívánták hangsúlyosan demonstrálni első és legfontosabb szövetségesük, Orbán Viktor melletti kiállásukat.
Ez volt a magyar országgyűlési választások előtt megrendezett első CPAC, a 2022-es eseményt ugyanis májusban, a választások utánra rendezték meg. Akkor a magyar kormány nyújtott mintegy európai menedéket az ellenzékben erős politikai nyomásnak kitett Trump-féle republikánusoknak, valamint az európai „új jobboldal” erőinek.
Azóta – 2024 novemberében – Trump ismét nyert, elnök lett, az amerikai progresszív-liberális mozgalom küszködik erőinek összeszedésével, a 2024-es EP-választások után pedig megalakult a többek között Orbán Viktor nevével fémjelzett Patrióta Európa mozgalom – bár ennek a CPAC nem minden uniós, résztvevő pártja tagja, az AfD is egyelőre a még tőlük is jobbra eső Szuverenisták EP-frakciójában ül.
Az idei találkozó mottója az alkalmat tükrözve így szólt: „Fel a győzelemre!”, az eseményt pedig egy fenyegető és a lehető legegyszerűbben megfogalmazott videóösszeállítás vezette fel, ahol Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij képeire a „Zsarolás” és „Veszély” szavakat vetítették fel, a március 15-i Békemenetről készült videókra pedig a „Béke”, a „Biztonság” és a „Nemzeti érdek” jelszavak kerültek. Kevésbé nemzetközi, annál inkább hazai politikai kampányfilmjelleggel.
A CPAC persze amerikai találmány, a bevándorlással, a „genderpropagandával”, bármiféle baloldali eszmével és az ukrajnai háború folytatásával élesen kritikus tengerentúli erők gyülekezete az USA-ban is. És bár az Egyesült Államok demokrata kormánya néhány éve még mint a magyar kormány fő ellensége jelent meg az általa alakított médiatérben, ma már a magyar himnusz után Miklósa Erika előadásában az amerikai himnusz vezette fel az eseményt.
Matt Schlapp, a CPAC amerikai vezetője, volt fehér házi tisztviselő is hangsúlyozta megnyitójában, hogy most Orbán szorul segítségre hazai ellenzéke, a Tisza Párt, illetve az Európai Unió nyomásgyakorlása közepette. „Mi visszavittük Donald Trumpot a Fehér Házba, most a magyarok feladata, hogy Orbán Viktort is újraválasszák!”
A megnyitót követően Donald Trump rövid, az Ovális Irodában felvett, Orbánt biztató videóüzenete hangzott el. Ezt követte Andrej Babiš cseh miniszterelnök ugyancsak a távolból küldött mozgóképes beköszöntője – ő a CPAC egyik sztárvendége lett volna, ám a találkozót az izraeli Elbit Systems pardubicei gyárát ért támadás miatt végül kihagyta. Megjelent viszont Grúzia miniszterelnöke: Irakli Kobakidze 2024 óta arról ismert, hogy pártja, a konzervatív Grúz Álom a nyugatos, EU-párti ellenzék felett aratott győzelmét egyes EU-s intézmények és az állam elnöke sem ismerték el hetekig, így a 10 százalékponttal mögöttük lemaradó politikai ellenlábasuk az eredmény ellenére is megpróbálta őket megbuktatni. Ez olyan mértékben radikalizálta a Grúz Álom pártot, hogy kormányfőjük immár a CPAC-en szólal fel.
Ő maga, valamint Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója és a német AfD-t vezető Alice Weidel is kijelentette, az orosz–ukrán háború „nem a mi háborúnk”, Orbán ugyanakkor a grúz miniszterelnökről azt mondta, „az orosz medve mancsai” szorították.
A legtöbb meghívott nyugati politikus, kormányfő és államfő azért elsősorban a migrációról, az ahhoz kapcsolt bűnözésről, az országok eredeti karakterének elveszítéséről beszélt a legtöbbet, ezen felül pedig sok szó esett a genderkérdésről is. Háborúról, békéről és Magyar Péterről pedig jobbára a meghívott fideszes előadók tárgyaltak. A Tiszáról szóló részek néha annyira kilógtak a nemzetközi új jobboldal mondanivalójából, hogy a vendégeknek tolmácsok segítségével is nehéz lehetett összerakni a teljes képet. Ilyen momentum volt az amerikai showműsorok alapján felépített programban, amikor az egyik műsorvezető, Bohár Dániel a színpad elé hívta Deák Dánielt, azzal, hogy utóbbi egy kiszivárogtatott adatsorral „lebuktatta” a Mediánt vezető Hann Endrét. Őszintén szólva ezekben a percekben nem lettem volna spanyol, német vagy amerikai vendég: még ha elmagyaráztatom is magamnak, mi ez, akkor is különleges kalandnak tűnik e helyi érdekű történet befogadása.
Hasonlóan érthetetlen – és nyilván a CPAC-et főként élő videós közvetítésen követő hazai bázishoz szóló – akció volt az is, amikor Pócs János képviselő a TikTokról már ismert kampányszámával lépett fel: még a színpadra is felvitte azt a Magyar Péternek öltöztetett bábut, amivel sokfelé megfordult már, majd annak társasában monologizált egy könnyed jelenetben. Kétségtelen, ezt a produkciót is elsősorban a közönségi soraiban ülő fideszesek értékelhették.
Arról a háborúról, az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított offenzívájáról, ami jelenleg is súlyos energiaválsággal fenyegeti Európát, és aminek következtében Orbán Viktor kormánya újfent benzin- és dízelárstopot volt kénytelen elrendelni, már sokkal kevesebb szó esett az eseményen. Elhangzott ugyan Benjamin Netanjahu videóüzenete, de csak a műsor közepén, jóval Orbán beszéde után, amikor a padsorok már eléggé foghíjasak voltak. Az izraeli miniszterelnök, aki amúgy tavaly is járt Budapesten, „szilárd kősziklának” nevezte Orbánt, akire mindig lehet számítani. Később aztán megjelent fia, a politikailag aktív és sorosozós Twitter-bejegyzéseiről is ismert Jáir Netanjahu, aki Jeszenszky Zsolt fideszes politikai aktivistával éppen az iráni helyzetről beszélgetett. Jeszenszky, aki maga is amerikai zászlós, csillagos-sávos zakót viselt, megemlítette, Izrael „barbár, vad országokkal” körülvett, veszélyes régióban létező állam, amelynek mindig meg kellett küzdenie az életért. Az ifjabb Netanjahu pedig főként arról beszélt, hogy az iszlamizmus az európai kontinens és Izrael Állam közös ellensége, és az ismert módon össze is kötötte a bevándorló, iszalmista terrorizmust és a palesztin fegyveres szervezeteket, valamint Iránt. Azt az állítást is elismételte, hogy Irán nukleáris fegyvereket fejlesztett, és ezeket be is akarta vetni, de az nem volt világos, hogy amennyiben ezekben a 2025. júniusi, 12 napos háború alatt helyrehozhatatlan károk keletkeztek, akkor pár hónappal később, most hogy tudtak mégis visszatérni ezzel a kérdéssel.
A CPAC-en nem, de a Patrióták Európáért hétfői találkozóján már fellépő Marine Le Pen francia pártja a február 28-i támadás után el is ítélte azt. Amerikában pedig szakadást okozott a háború a Republikánus Párt körül gyülekező, beavatkozás-ellenes ultranacionalisták, etnonacionalisták és a Trump körüli Izrael-párti neokonzervatívok között. Míg a CPAC Hungaryn Schlapp és amerikai képviselők, valamint Dave Rubin influenszer személyében inkább az utóbbi, a háborút igazolni igyekvő csoport lépett fel, a fideszes események korábbi sztárja, Tucker Carlson már nyíltan nekiment a háborúnak, mondván, ezzel többek között európai szövetségeseit is súlyos helyzetbe sodorta a Trump-kormányzat, és kijelentette: „Európa a legfontosabb szövetségesünk, onnan származunk”.
Carlson nemrég úgy fogalmazott az Economistnak: „Egyszerűen vannak olyan emberek az amerikai kormányzat körül, akik valamilyen okból gyűlölik Európát. A Biden-kormány alatt felrobbantották az Északi Áramlat vezetéket. Most pedig Irán ellen indítottak háborút, és a Hormuzi-szoros bezárul”. Carlson jól összegezte azokat az érveket, amelyek miatt bázisának egy része a nyílt háború miatt Trump ellen fordult.
A dolog aktualitását súlyosbította Gulyás Gergelynek a múlt heti kormányinfón tett, az iráni háborúra vonatkozó megjegyzése, amelyet később Orbán „marhaságnak” nevezett, és amely úgy szólt, ha Trump azt kéri, „megfontoljuk”, hogy segítsünk neki a háborúban. (A Gulyás a 444 újságírójának kérdésére válaszolt. A kérdés úgy hangzott, a kormány kapott-e már arra vonatkozó felkérést, hogy közreműködjön az iráni offenzívában.) A válasz botrányt okozott, a Tisza Párt pedig azzal kezdett kampányolni, hogy a kormány Trump kérésére megfontolná, hogy katonákat küldjön a Közel-Keletre.
Az ügy a szombati találkozón is rendkívül érzékeny témának számított. A közönség soraiban megjelenő Szalay-Bobrovniczky Kristófot szerettem volna megkérdezni erről, de interjú végül nem lett a dologból. A CPAC-főszervezőt, Matt Schlappet viszont sikerült kifaggatnom ezzel kapcsolatos álláspontjáról. Az alábbiakat mondta: „Sokan aggódnak azon, hogy a háború elhúzódik és gyalogság bevetésére is szükség lesz. Én viszont azt gondolom, politikai szempontból az fog történni, hogy a fenyegetéssel továbbra is foglalkozunk, és szárazföldi csapatok bevetése nélkül ez azért egy rövid ügy lesz. Nem hiszem, hogy néhány hónap múlva még foglalkoztatja ez az embereket. Amerikában is a gazdaság helyzete lesz majd a fő téma.”
Arra, hogy Trump kérhet-e magyar segítséget, Schlapp ugyancsak diplomatikus választ adott:
Kisebb felháborodást okozott néhány napja az is, hogy Schlapp botrányt okozó megjegyzést tett a háború iráni civil áldozatairól. Peter Beinart palesztinpárti amerikai aktivista felvetésére, mely szerint egy lebombázott iráni leányiskola 175 halálos gyermekáldozata „még ma is élne”, ha az USA és Izrael nem dönt a háború mellett, Schlapp annyit válaszolt: „Élnének, de burkában lennének”
Schlapp kommentárját most úgy magyarázta, hogy „a nemzetközi ajatollahpárti” oldal szándékosan forgatta ki szavait, ő ugyanis arra gondolt, „álszent dolog a nők és gyermekek jogaiért aggódni” a háború alatt, de nem törődni azzal, hogy azelőtt, az Iszlám Köztársaság alatt hogy éltek.
A megjegyzés és a rezsimváltó célú háború most a magyarországi választások és Orbán szövetségi politikája miatt is fontos.
Trump számára a háborús akció súlyos belpolitikai gondokat okozott, ám egyelőre mérsékelt sikerrel próbált abból kihátrálni, miközben az Ali Hamenei legfelsőbb vezető megölése miatt feldühödött Iszlám Köztársaság továbbra is folytatja a világgazdaságot és az Öböl-államokat megbénító ellentámadásait. Kérdés, hogy ez a merőben új helyzet hosszú távon kockázatot jelent-e az „illiberális internacionálé” stabilitására.
Borítókép: Alice Weidel, a német Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke beszédet mond a CPAC (Konzervatív Politikai Akció Konferencia) Hungary 2026 rendezvényen 2026. március 21-én / fotó: MTI/Bruzák
Bejelentkezés