Az idősebb szerbiai és délvidéki polgárok bizonyára jól emlékeznek az 1993. év telén „becsapódott” hiperinflációra, amely sokáig elhúzódott és jelentősen kihatott az akkori összezsugorodott Jugoszlávia lakosságának életére. Bármennyire is hihetetlenül hangzik, mégis tény, hogy 1993 és 1994 között 5 billiárd százalék volt az infláció. Az árak 313 millió százalékkal emelkedtek, azaz naponta 64,6 százalékkal drágult minden.
A hiperinfláció fő okai a szerb vezetőség által kirobbantott véres délszláv háborúkban és a súlyos kormányzati hibákban, valamint a Nyugat által (jogosan) bevezetett gazdasági szankciókban keresendők, de ugyanakkor a „felső körök” sorozatos manipulációi, a lakosság politikusok és bankok általi tudatos kisemmizése is hozzájárult a világtörténelem harmadik legnagyobb áremelkedési hullámához.
Eközben egy vékony réteg abnormálisan meggazdagodott milliók tragédiáján.
Számos szerbiai és montenegrói városban a hiperinflációs időkben a kenyérhez is nehéz volt hozzájutni. Az üzletek gyorsan kiürültek és bezártak, ahol pedig többé-kevésbé folyamatos maradt az áruellátás, a létfenntartási termékek ára naponta legalább háromszor, de olykor megesett, hogy tízszer-tizenötször is megváltozott (általában „felfelé”). Például előfordult, hogy a német márka (amely a mostani euró értékének mintegy felét tette ki), az utcai árfolyam szerint reggel 300 ezer dinárt ért, este pedig már meghaladta a 600 ezer dinárt. A fizetések és a nyugdíjak sok helyen mindössze 20-30 márka körül mozogtak.
A délvidéki polgárok jelentős része a súlyos megpróbáltatások ellenére leleményességének és szívósságának köszönhetően valamivel sikeresebben vészelte át azokat a nyomasztó időket, mint a közép- és a dél-szerbiaiak. A határ közelsége, a szabadkai bolhapiac és a kereskedelmi feketezóna ügyes kihasználása lehetővé tette a túlélést, mi több, egyes esetekben a szolid egzisztenciát is. Arról nem is beszélve, hogy az emberek közötti szolidaritás, összetartás jóval magasabb szinten volt, mint ma.
Miután a miloševići rezsim 1994-ben Dragoslav Avramović pénzügyi szakértőt nevezte ki bankkormányzóvá, ideiglenesen véget ért a hiperinfláció. Avramović stabilizációs programjának értelmében bevezették az új, konvertibilis dinárt, amely hivatalosan egy német márkát ért. A dinár árfolyamának rögzítése nyomán egy hét alatt nullára süllyedt az infláció. A folyamatot a független központi bank felügyelte. Miután azonban Avramović veszélyeztetni kezdte Slobodan Milošević elnök népszerűségét, 1996-ban leváltották. A pénz nyomtatása ismét eszeveszett tempóban folytatódott.
A mostani súlyos táradalmi és gazdasági válság, az utcai zavargások, a polgárháborús légkör és az életszínvonal zuhanása sokakban felveti a kérdést: fennáll-e a veszély, hogy ismét a vágtázó infláció okozta apokaliptikus képek tárulnak majd az amúgy is meggyötört lakosság elé?
Súlyos energiaválság és újabb árrobanások várnak az amúgy is meggyötört lakosságra
Az Egyesült Államok idén januárban szankciókat vezetett be a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ellen a cég orosz tulajdonrésze miatt. A büntetőintézkedések bevezetését eddig hatszor halasztották el, legutóbb október 1-ig.
Aleksandar Vučić szerb elnök nagy nehezen kikönyörgött Trumpéknál még egy hét haladékot. Mint ismeretes, az amerikai kormány olyan cégeket „vesszőzött meg”, amelyek zömében orosz tulajdonban vannak. Ilyen az említett stratégiai fontosságú szerbiai vállalat is.
Vučić állítólag megpróbált kiegyezni a ruszkikkal. Az orosz fél azonban semmi szín alatt nem hajlandó megválni tulajdonrészétől. Nincs az a pénz, amiért elpasszolná Szerbiának a számára nemcsak gazdasági, hanem (geo)politikai súllyal is bíró ütőkártyát.
A szerb elnök ugyanakkor elutasította a cég (vagyis annak orosz tulajdonrésze) államosításának lehetőségét. Mint mondta, nem támogatja mások vagyonának „erőszakos átvételét”, főleg nem a szíve csücskének számító orosz tulajdon „kisajátítását”. Amennyiben a következő napokban nem talál valamilyen csodával határos megoldást, félő, hogy Szerbia nemcsak hátborzongató energiavalsággal szembesül, hanem azzal együtt árrobanás és lavinaszerű infláció is vár a lakosságra.
A gazdasági szakertők sötét forgatókönyvet vázolnak. Példaul Danica Popović, az egyik legismertebb szerb közgazdász szerint az amerikai szankciók nem lesznek rövid életűek.
„Ebben már van tapasztalatunk: a szankciókat egy tollvonással be lehet vezetni, de utána évekig, sőt évtizedekig is tarthatnak. A következmény világos: méregdrága lesz az üzemanyag, amit számos más kulcsfontosságú termék ára is követ. Ez pedig kiváló ürügy lesz a hatalom számára, hogy elindítsa a magas inflációt” – mondta Popović.
Szerinte a kormány számára ez még kedvező szituációt is jelenthet: „Ilyenkor lehet pénzt nyomtatni, s annak jókora részét félretenni a Szerb Haladó Párt számára, ily módon pedig újabb forrásokat biztosítani mindenféle sötét ügyletekhez.”
Popović rámutatott arra is, hogy az oroszok nyilvánvalóan nem akarták átengedni Szerbiának a NIS többségi tulajdonát sem olyan módon, amelyet az Egyesült Államok elfogadhatónak tartott volna (például államosítással vagy a részesedés átrendezésével).
„Ebben a patthelyzetben Vučić úgy viselkedett, ahogy Szerbiában általában szokás – nem tett semmit. Trump sok mindenben következetlen volt, de most kivételesen következetesen cselekedett: hat figyelmeztetés után valóra váltotta a fenyegetést ” – fogalmazott a közgazdász.
„Varázslatos, csodálatos” Vučić-féle populista intézkedések
Aleksandar Vučić (aki egy kicsit úgy érezheti, szorul a hurok a politikai nyaka körül, hiszen továbbra is tart a tiltakozó egyetemisták és polgárok lázadása, valamint a gazdasági guillotine is lecsaphat az országra a kőolajipari vállalat elleni szankciók formájában) úgy döntött, a jó öreg populizmus talaján keres egy kis feloldódást.
„Csodálatos intézkedéseket” jelentett be és foganatosított.
Utasítására a kormány úgymond plafont szabott a kiskereskedelmi árréseknek, amelyek egyes láncoknál 45 százalék körül alakultak. Vučićék a haszonkulcsokat (állítólag) 20 százalékban maximálták, ami mintegy háromezer termék árának csökkenését kellett volna, hogy eredményezze. A fogyasztók azonban elenyésző változást észleltek. Pedig Vučić azt ígérte, az új intézkedés „varázslatos fordulatot” hoz a polgárok életében. A szerb elnök azt állította, nem lesz több trükközés az árakkal. Minden a beszállítóktól indul, és a kiskereskedők nem tudják majd „áthárítani” a haszonkulcsot, mondta.
Az ellenőrzések során azonban kiderült, hogy több kereskedelmi lánc megszegte a szerb kormány (vagyis pontosabban Vučić) rendeletét. A vizsgálatok során 76 üzletnél észleltek szabálytalanságot – ezek közül 73 a legnagyobb hálózathoz, a belga Delhaize-hez kötődött. Vučić szigorú büntetéseket helyezett kilátásba, de nagy kérdés, hogy azokból mi valósul meg.
Párhuzamot vontak Vučić és Orbán „árrés-politikája” között
A szerb média párhuzamot vont Aleksandar Vučić szerb elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök gazdasági-szociális intézkedései között. A Nova napilap részletesen foglalkozott a témával. Az újság egyebek között kiemeli, hogy „Orbán és Vučić ugyanazzal a recepttel próbálják megmenteni zuhanó népszerűségüket: a szerb elnök ismét magyar barátját utánozta. A Nova szerzője szerint „a nehéz idők kétségbeesett lépéseket szülnek, így a hanyatló politikai támogatottság ellenszere is leginkább a szebb jövőről szóló ígéretekben keresendő. Azok a gazdasági intézkedések, amelyeket Aleksandar Vučić szerb elnök mutatott be a közvéleménynek, hogy legalább a saját szavazóit megnyugtassa, szinte pontos másolatai annak, amit az év elején a magyaroknak kínált Orbán Viktor, ugyanabből a célból. A kereskedelmi árrések korlátozása – amely elvben az árak csökkenéséhez vezethetne – két éve Romániában is napirendre került, de ott sem hozott érdemi eredményt. A mostani lépések valójában nem gazdasági, hanem tisztán politikai természetűek, és aligha lesz tartósabb hatásuk, mint a 2023 szeptemberében nagy dérrel-dúrral reklámozott parizer-akciónak” – hangsúlyozta a lap.
A szerb elnök afféle teleshop-stílusban állt elő új intézkedéseivel. Azt mondta, jelentősen csökkennek a haszonkulcsok, ami mintegy háromezer termék árának érezhető mérséklését eredményezi majd 23 árucsoportban. Kiemelte, hogy ide tartoznak a higiéniai árucikkek, a rizs, a hüvelyesek, az édes és sós ropik, a zöldségek és gyümölcsök, az ecet, a tészták, a hús, a sajt, a tojás és más alapvető élelmiszerek.
Hasonló intézkedést két éve Romániában is bevezezettek, 2025 elején pedig Orbán Viktor is így próbált kedvezni a választóknak. A magyar kormány akkor 30 alapvető élelmiszernél korlátozta az árrést, a kisebb forgalmú boltokat azonban kivették a szabályozás alól, hogy védjék a kisvállalkozásokat. A magyar közgazdászok már akkor figyelmeztettek: a lépés rövid távon adhat némi könnyítést, de hosszabb távon nem hoz áttörést.
Az intézkedés életbe lépése után Orbán azonnal támadásba lendült a külföldi kiskereskedelmi láncokkal szemben, azzal vádolva őket, hogy kirabolják a magyarokat irreális áremeléseikkel. Példaként említette, hogy a csirkeszárnyon 42 százalékos, a joghurton pedig 70 százalékos haszonkulcsot értek el, és kijelentette: a kormány azonnali beavatkozása arra szolgál, hogy megfékezze azokat a kereskedőket, akiknek csak a profit számít – emlékeztet a Nova.
Vučić pedig azt hangoztatta, hogy a 4,9 százalékos infláció fele az élelmiszerekből és az alkoholmentes italokból adódik. „Mindez azért, mert egyesek túl sokat akartak keresni. Pedig semmi okuk nem volt rá – csak a haszon érdekli, míg a szerb polgárok sorsa hidegen hagyja őket. A szerb vállalatok sokkal felelősségteljesebben viselkedtek, a külföldiek viszont szó szerint lenyúzzák rólunk a bőrt. Egyes cégek 18 százalékos piaci részesedéssel jöttek ide, ma már 32 százaléknál tartanak! Többé nem lehet becsapni az államot” – fogalmazott a szerb elnök.
Dušan Nikezić közgazdász szerint azonban az elnök ezzel csak el akarja terelni a figyelmet a lakosság jogos elégedetlenségéről. „Ezek a lépések egyszerűen lemásolt ötletek Romániából és Magyarországról – olyan országokból, ahol nem működtek, így nálunk sem fognak. Románia két éve 20 százalékban maximálta az árrést, ma pedig 6,6 százalékos inflációval toronymagasan vezeti az európai rangsort. Magyarország 10 százalékos árrés-plafont húzott, a 4,2 százalékos inflációja mégis a legmagasabbak között van” – mutatott rá Nikezić, akinek a szavait a Nova napilap idézte.
Borítókép: Aleksandar Vučić az Európai Politikai Közösség találkozóján Koppenhágában, 2025. október 2-án / fotó: Thomas Traasdahl / Ritzau Scanpix / Ritzau Scanpix via AFP
Bejelentkezés