Még Európa történelmében sem számít hosszú időnek az orosz–ukrán háború három és fél esztendeje, a békére nem is volt elég, viszont Ukrajna újjáépítésére már az orosz agresszió első heteiben felkészült az Európai Unió. A következőkben arról olvashatnak egy – rövidítésekkel gazdagon megfűszerezett – cikket, hogy az európai építőipari lobbi hogyan készül a több mint ötszázmilliárd eurós ukrajnai üzletére, illetve hogyan válik Brüsszel donorból befektetővé.
Von der Leyen jobb dolga
Teljesen érthető, hogy Ursula von der Leyen nem vett részt abban a politikai hecckampányban, amely során Orbán Viktor és néhány (alkalmi) szövetségese megpróbálta az Európai Parlament strasbourgi ülésén leváltani a német politikust az Európai Bizottság éléről. A Von der Leyen jövőjéről szóló vita július 9-én zajlott le, ám a július 10-én esedékes szavazás eredményét már Rómában várta a bizottság elnöke. Jobb dolga volt, ugyanis az olasz fővárosban 10-11-én rendezték meg a 2017 óta az Ukrajna újjáépítéséről szóló immár nyolcadik (!) konferenciát (Ukraine Recovery Conference – URC2025).
Viszont világosan kiderült kritikusai számára is, a közvetlen jelenléte nem csupán diplomáciai gesztus volt. Létezik olyan uniós stratégiai, amely radikálisan újrafogalmazza Európa szerepkörét a háború utáni Ukrajna gazdasági életében.
Egyébként, amikor újjáépítésről beszélünk, akkor valóban az európai építőipar és annak lobbiszervezete, a European Construction Industry Federation (FIEC) szerepvállalására kell gondolni. Ahogy azt Von der Leyen is elmondta a URC2025 nyitóbeszédében, egy új pénzalapot hoznak létre, ahova várják a magántőkét is beruházóként, hogy otthonokat, kórházakat, energiahálózatokat építsenek újjá Ukrajnában. A lebombázott Ukrajnában... Egyébként az Európai Unió a háború kezdete óta közel 165 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának, sőt, az EU Ukrajna idén szükséges külső finanszírozásának 84 százalékát fedezi az Ukrajna Eszköz újabb 1+3 milliárd eurós keretéből.
Európa már nem támogató, hanem befektető
Az idei konferenciára több mint száz országból négyezernél is több diplomata, politikus és üzletember érkezett. A beszámolók szerint legalább kétszáz megállapodást írtak alá, amelyeknek összértéke 11 és 13 milliárd között mozog. Az Európai Unió bábáskodása mellett 2,3 milliárd euróról állapodtak meg, amely a reményeik szerint akár 10 milliárd eurónyi beruházást is generálhat – Ukrajnában.
Létrehozták a European Flagship Fund for the Reconstruction of Ukraine tőkealapot. A tervek grandiózusak, ez lesz a valaha volt legnagyobb uniós részvénytőkealap. Sokatmondó az alapítók névsora is: Olaszország, Németország, Franciaország és Lengyelország mellett az Európai Beruházási Bank vesz részt a kezdeményezésben (erről egy kicsi lejjebb).
Valószínűleg jól számolt Ursula von der Leyen, amikor leszögezte, az Európai Unió nem csupán Ukrajna támogatója, most már befektetőként tekint önmagára. Ahogy fogalmazott, az unió már nem csupán „top donor”, hanem „key investor”. Valószínűleg nem csak én érzem, hogy megváltozott a hangnem, és mintha Donald Trumpot, az Egyesült Államok elnökét hallanánk.
A lobbi már az EP-kampányt is aláásta
Miután az Európai Bizottság 2023. június 20-án létrehozta az Ukrajna Eszközt, és feltöltötte azt 50 milliárd euróval, a FIEC egyből rárepült, és még az EP-választások előtt, december 15-én megosztotta az Európai Parlament még hivatalban lévő és leendő tagjaival az ernyőszervezet vízióit. A FIEC az elszabaduló beszerzési árak miatti csődhullámra figyelmeztetett, majd arra jutott, hogy olyan közbeszerzési eljárásokat kell megfogalmazni, amelyek kizárják a piacról a harmadik országok állami tulajdonú vállalatait, valamint hatékonysági szempontból egy „Buy European” típusú politikával ukrajnai beruházásokra kell fordítani az építési tevékenységekre szánt uniós forrásokat.
A FIEC természetesen részt vett az URC2025-ön, volt egy önálló szekciója is az olasz és az ukrán társszervezettel, valamint az Európai Innovációs Tanáccsal (EIC). Az európai építőipar stratégiai aktorrá vált az ukrajnai újjáépítésben, méghozzá trendi módon, ugyanis az oroszok által szétbombázott városok helyére innovatív, környezettudatos és közösségi projekteket vizionálnak.
De amúgy ez tényleg óriási pénz. Sok, hasonló értékű becslésről olvasni, én most a Világbank legfrissebb számítását idézném: eszerint körülbelül 506 milliárd euróra tehető Ukrajna újjáépítése. Ennek megfelelően Kjetil Tonning, a FIEC tiszteletbeli elnöke, a Task Force Ukraine ügyvezetője Rómában ismételten aláhúzta, az európai építőipari piacnak megvan ehhez a szükséges kapacitása.
Már a háború utáni hetekben számolgattak
Itt tegyünk egy kis kitérőt, a FIEC és az EIC már 2022 júniusában megalakította a nem túl fantáziadús névre elkeresztelt Task Force Ukraine koordinációs fórumot. Tehát három hónappal az oroszok 2022. február 24-én indított támadása után a munkacsoport deklarált célként jelölte meg, hogy szervezett keretek között koordinálja az ukrajnai újjáépítésre vonatkozó információkat, és előkészíti a közös projekteket Ukrajnában.
Jellemző, hogy Roman Komendant, az ukrán állami újjáépítési ügynökség vezetője január végén arról számolt be a Task Force Ukraine aktuális ülésén, hogy idén 2,8 milliárd euróból 50 ezer szociális bérlakást építenének 150 ezer belső menekült részére. Ez átlagosan 56 ezer bérlakást jelent, darabonként 22,2 millió forintos áron.
A júliusi római seregszemlén a munkacsoport egyébként a munkavállalói és ipari szabványok egységesítését, a digitalizáció és az átláthatóság, valamint a pénzügyi garanciavállalás erősítését is szorgalmazta.
Európa kész belépni Ukrajna földjére
A 2025-ös URC négy dimenzió köré szerveződött. Be kell vonni a magánszektort a rekonstrukciós befektetésekbe a klasszikus PPP-mintával (Business Dimension), fejleszteni kell a humántőkét a társadalmi keretek visszaállításával (Human Dimension), fel kell készíteni a helyi és regionális szereplőket az újjáépítési feladatokra (Local & Regional Dimension), valamint elő kell segíteni az Ukrajna uniós csatlakozási folyamatával összekapcsolt reformokat és integrációt (Local & Regional Dimension).
Tehát a 2,3 milliárd eurós keret mellett elindították a Flagship Fund for the Reconstruction of Ukraine elnevezésű, az EU által létrehozott tőkealapot, amelyet az Európai Bizottsággal és több tagállammal közösen fejlesztenek annak érdekében, hogy 2026-ig 500 millió euró tőkét generáljon, csökkentve a befektetők kockázatát. Ezt egyfajta katalizátornak tekintik az energiaszektor, a közlekedés, a kritikus alapanyagok, a kettős felhasználású iparágak, valamint a digitalizáció és az ipari modernizáció területén. Az Európai Unió közel 600 millió eurós új finanszírozással fokozza Ukrajna gazdasági támogatását az ország energiarendszereinek, közlekedési hálózatainak és számos vállalkozásának fejlesztésére. A finanszírozás nagy része az Európai Beruházási Bank hiteleiből valósulhat meg.
A július közepi döntés értelmében a 2025-ig elnyújtott 165 milliárd eurós segély fölé további konkrét befektetéseket generálnak, különösen a kritikus infrastruktúra terén, valamint az energia- és egészségügyi szektorban. A csomag magában foglalja a nagyobb vízerőművek helyreállítását, az ukrán önkormányzati távfűtési rendszerek korszerűsítését, a kulcsfontosságú utak és hidak javítását, valamint a határátkelőhelyek fejlesztését. Sőt, a megújuló energia mellett nukleáris üzemanyaggyártást és Holtec kis moduláris reaktorokat is terveznek Ukrajnában. Bár ennek a cikknek nem témája, de a Flagship Fund nemcsak az újjáépítési, hanem a védelmi ipart is támogatja, így például a kettős felhasználású technológiát (például drónok), valamint a kórház-modernizációt, az online orvosi szolgáltatásokat, sőt, még a női vállalkozók támogatását is.
Olyan jól ment a tervezgetés, hogy az élelmesebb résztvevők, mint amilyen Olaszország is volt, külön ajánlatot is tettek. Róma vállalta, hogy 300 millió euróval támogatja az olasz kkv-kat, ha szerepet vállalnak Ukrajna újjáépítésében.
Csak három betű
Az URC-k kapcsán tapasztalhatunk egy másik európai leleményt is. Ezek az Ukrajnával kapcsolatos júliusi konferenciák 2017-ben kezdődtek. Az első alkalom Londonban volt, Ukraine Reform Conference címen, majd 2022 nyarának közepén rendkívül empatikus módon átnevezték a fórumokat Ukraine Recovery Conferencere; a lényeg, hogy az URC betűszó és embléma megmaradt, és jó szolgálatot tesz háborús időkben is.
Ennek megfelelően Londonban még a jogállamiság és a korrupció volt az elsődleges téma, az ukrajnai reformfolyamat középtávú eredményeit mutatták be. Egy évvel később Koppenhágában szintén a transzparencia, a decentralizáció és a gazdasági innováció állt a középpontban. Torontóban már önálló programpontként szerepelt a lehetséges uniós és NATO-tagság, és szóba kerültek a Ukraine House jelentette üzleti lehetőségek is. A ’21-es vilniusi URC-n a Covid-világjárvány utáni gazdasági helyzetet tekintették át, majd a háború kitörésének évében, ’22-ben a svájci Luganóban megszületett az ukrán nemzeti újjáépítési terv.
Két évvel ezelőtt újra Londonban ültek össze a befektetők, több mint ötszáz magánvállalat jelezte, hogy szerepet vállal Ukrajnában. Tavaly Berlinben aztán megszilárdították a Lugano-elvet (ami a teljes helyreállítási ciklus alapjaként szolgál), több mint 3400 résztvevő volt az első uniós tagállamban megrendezett multilaterális fórumon, ahol megerősítették a társadalmi, uniós integrációs reformokat.
Már csak az oroszokkal kellene valamit kezdeni
Ha a figyelembe vesszük a római URC2025 után megkezdődött költségvetési vitán elhangzó érveket, akkor egyre inkább kiviláglik, hogy Brüsszel nemcsak új tőkekereteket, hanem új fogalmi kereteket is kijelölt. Már nem az a kérdés, hogy „mennyit ad Európa”, hanem az, hogy mibe száll be Európa – és milyen feltételekkel. Ursula von der Leyen jelenléte ezt a fordulatot szimbolizálta: az EU kilépett a puszta támogatói szerepből, és olyan befektetőként lép fel, ami struktúrát, gazdaságot, társadalmat is akar formálni. Az ukránok számára ez a lehetőség egyszerre életmentő és nehezen feldolgozható: hiszen Európa az újjáépítés piacán találta meg saját geopolitikai újraértelmezésének terepét.
Borítókép: Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij a dániai Aarhusban, 2025. július 3-án | fotó: HENNING BAGGER / Ritzau Scanpix / Ritzau Scanpix via AFP
Bejelentkezés