A Monológ friss adásában Ceglédi Zoltán többek közt a politikai botrányok, a negatív közéleti licit témáját járja körül, de előkerül egy bizonyos „Kárpát-Kalifornia projekt” is.
 


Ezúttal sem maradunk Monológ Konzultáció nélkül. Az elemző most arra kíváncsi, hogy a nézők végleg eldöntötték-e már, kire szavaznak áprilisban?

Ceglédi a műsorban vázolja a „Kárpát-Kalifornia projektet”, amelynek a lényege, hogy a durva és aljas megnyilvánulásokra, lejárató akciókra a még durvább visszatámadás helyett a normális üzenetek versenye a válasz. Szerinte az elmúlt időszak szexbotrányaiban – a pedofil bűncselekményeket kivéve semmilyen „társadalmi veszélyességet” nem lát. Különösen irritálja a „Bese atyázás”, amely szerinte a meleg orgiával lebukott papra legfeljebb a benne csalódott hívőkre tartozik. „Nekünk így kívülről belepofázni abba, hogy ő a saját hivatása, hite, vallása, egyháza szabályait hogyan szegte meg, az egész egyszerűen nem oké” – szögezi le.

Úgy véli, arra a sejtetésre, hogy Magyar Péter „Radnai Márkkal, vagy vele is hancúrozik”, annyit kellett volna válaszolni, hogy „mindenki azzal csinálja, amit akar, vagy akivel akar, amíg az felnőttek között konszenzuálisan történik”. Ehelyett azonban az ellenzéki nyilvánosságban is beindult „a legdurvább homofóbia: különböző kormánypárti politikusokat és celebeket „rakta be ebbe a szobába, hogy akkor igazából azok dugtak.”

„Ha valaki fölvette titokban, hogy Magyar Péter Evelinnel vagy bárki mással közösül, akkor azok az emberek áldozatok. Aki meg fölvette őket, az bűnöző” – szögezte le.

Ceglédi hasonló jelenséget vél felfedezni a Lázár János „cigányozása”, illetve a Magyar Péter filippínó vendégmunkásokról és „eltűnt aranyhalakról-kacsákról” szóló kiszólása kapcsán. Szerinte mindkét esetben „rasszista licit” indult el a közvéleményben, hogy ki tud a másik oldal kárára vaskosabb előítéleteket felhozni a romákkal, vagy épp a bevándorlókkal szemben. Ha Orbánnal szembe az a vád, hogy illiberális, akkor az ellenoldalnak nem illiberálisabbnak kellene lennie, hanem valóban liberálisnak – szögezi le.

A Tisza programja kapcsán rámutat: az ellenzéki közvélemény nagy része „nem abból indul ki, hogy jaj, de jó ez a program, abból indulnak ki, hogy jaj, de jó, hogy van program.” „Engem nagyon érdekelne, hogy a tiszások maguk egyáltalán mit tudnának ebből idézni” – jegyzi meg epésen.

Hogyan csökkentené káromkodással a fővárosi fürdők rezsijét Ceglédi? Mivel kéne foglalkoznia a nagypolitika helyett Karácsony Gergelynek? Mi állhat a tiszás EP-képviselők távol maradása mögött az Ukrajnáról szóló szavazáson? Mi az újdonság abban, hogy a Párbeszéd nem indul a választásokon?

Kiderül a műsorból.