Szemben Kócziánnal

Kilenc hónapot töltött letartóztatásban Kiss László, a III. kerület polgármestere, mielőtt a bíróság megszüntette a szabadságelvonással járó kényszerintézkedést – erről az időszakról is beszélt az ÖT YouTube-csatornáján, a Szemben Kócziánnal című műsorban.

 

Parkolópályák

A kerületvezető elismeri, hogy Karácsony Gergelynek jogában állt megállapodást kötnie a Magyar Péter vezette kormánnyal Budapest működéséről és finanszírozásáról, politikailag azonban kifogásolható, hogy a kerületi polgármesterekkel előzetesen nem egyeztetett.

Úgy véli: „a kormányzat nem akar rosszat Budapestnek, szemben például az elődjével, amiről azt gondolom, hogy rosszat akart Budapestnek.”

Ugyanakkor a megállapodás létrejöttének módja kísértetiesen hasonlít azokra a módszerekre, amelyek ellen az ellenzéki kerületvezetők korábban Karácsonnyal együtt küzdöttek – mutat rá. 

Felidézte: az előző kormányzattal szembeni egyik legerősebb kritikája éppen az volt, hogy az önkormányzatokat érintő kérdésekben diktátumokkal kormányzott. Szerinte Karácsony korábban maga is következetesen fellépett az ilyen eljárások ellen.

„Szerintem helyes, hogy Budapest tárgyal, az nem helyes, hogy Karácsony Gergely ezt az álláspontját magára nézve már nem tartja kötelezőnek” – jelentette ki. 

Kiss László az egységes budapesti parkolási rendszer bevezetését elvben támogatja, de szerinte annak megvalósításához eddig sem lett volna feltétlenül szükség új kormányzati megállapodásra.

Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi rendszerben a parkolás lebonyolítása a kerületek feladata, a szabályokat azonban a Fővárosi Közgyűlés határozza meg. „Tehát annak, hogy egységes legyen a parkolás, jelen pillanatban sincs semmilyen akadálya, kivéve az, hogy a főpolgármester nem tud politikai többséget legyártani a saját javaslata mellé” – mutat rá. 

A polgármester elmondta: Óbuda-Békásmegyeren a parkolási bevételek nagyságrendileg évi 600–700 millió forintot jelentenek. Ugyanakor úgy látja, hogy ez ennyi pénz nem esik ki szükségszerűen a kerület büdzséjéből. Elmondása szerint a parkolási bevételeket eddig is parkolóhelyek felújítására, útkarbantartásra, felfestésekre és a rendszer működtetésére fordították. Amennyiben a főváros valóban ugyanezekre a célokra költi a bevételeket, a kerület lakói elvileg nem szenvednek veszteséget.

Hangsúlyozta viszont, hogy a helyi parkolási kedvezmények jövője meglehetősen bizonytalan. Kiss szerint a külső kerületekben más problémák jelentkeznek, mint a belvárosban: Óbudán a parkoló autók több mint kilencven százaléka helyi lakosokhoz tartozik, ő pedig azt szeretné, ha ők továbbra is kedvezményesen parkolhasanak.

Főváros vs. kerületek 

Kiss László leszögezte: nem a budapesti kerületi önkormányzatokat, hanem a fővárosi önkormányzatot kellene megszüntetni. hogy Budapest 1873-ban Buda, Pest és Óbuda egyesítésével jött létre, 1950-ben pedig számos korábban önálló települést csatoltak hozzá. Szerinte Soroksár, Újpest, Óbuda és Békásmegyer saját történelmi identitással rendelkezik, ezért téves a kerületeket pusztán mesterséges közigazgatási egységeknek tekinteni.

„Én jelen pillanatban nem tudok olyan feladatot mondani, hogy ne lenne jobb helyen bármelyik kerületnél, mint egyébként a fővárosnál vagy az államnál” – fogalmazott a politikus. Úgy véli, Budapest mint település és Budapest mint önkormányzat két különböző fogalom. A város földrajzi és társadalmi egységét megőrizné, a jelenlegi fővárosi önkormányzati szervezetet viszont felszámolná. A javaslat megvalósulása esetén a jelenlegi kerületek megmaradnának, de nem működne Fővárosi Közgyűlés, és főpolgármester sem lenne. Elképzelése szerint „egy központi régiót kell létrehozni Pest megyéből és Budapestből”, amelynek saját, helyben választott, nem központilag kinevezett önkormányzata és vezetése lenne. 

„Állítom, hogy most nagyobb terepe van annak, hogy az önkormányzati rendőrség gondolata felmerüljön, mint bármikor máskor” – jegyezte meg a fővárosban tapasztalható egyre komolyabb közbiztonsági problémák kapcsán.

Beavatkozott a titkosszolgálat?

A polgármester kilenc hónapot töltött letartóztatásban, mielőtt a bíróság megszüntette a szabadságelvonással járó kényszerintézkedést. Az eljárás során többek között bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának, közbeszerzési eljárásban versenykorlátozó megállapodásnak és jelentős értékre elkövetett pénzmosásnak a gyanúja merült fel.

Kiss László a vádakat teljes egészében visszautasította, szerinte ezekre semmilyen bizonyíték nincs.  A terhelő vallomások szerinte vádalku keretében születtek. Nem gondolja, hogy „lenne olyan bíróság”, amely elítélné. A polgármester szerint közbeszerzések lebonyolításában nem vett részt, azokat alpolgármesterre bízta, és nem ismerte a kiírások részleteit.

Kiss László azt állította, hogy az ellene folyó eljárás előzményei a 2022-es választási kampányig nyúlnak vissza, és valójában az Alkotmányvédelmi Hivatal akciója áll mögöttük. „Tehát a titkosszolgálat maga avatkozott bele a választásokba, és egy koncepciót gyártott ebben a történetben” – fogalmazott a politikus. 

„Én tudom, hogy nekem idézőjelben mi a bűnöm, a Hajógyári-sziget beépítésének a megakadályozása, a Mocsárosdűlő beépítésének a megakadályozása” – szögezte le Kiss, hozzátéve: szerinte ezért indult lejárató kampány vele szemben. 

„Nem lehet, hogy a nyakig sáros ügyészség, aki a Fidesz zsebéből szemlélte a világot, most a Tiszával akar kötni vádalkut, hogy megússza? Nem lehet, hogy gyártják az újabb és újabb ügyeket?” – tette fel a kérdést Kiss László. 

Kóczián Péter többször visszakérdezett, hogy a polgármester bizonyítani tudja-e a titkosszolgálati és politikai beavatkozásra vonatkozó állításait. Kiss erre nem adott egyértelmű igenlő választ, de jelezte, hogy szerinte további vizsgálatokkal feltárhatók az összefüggések.