Szemben Kócziánnal

„A semmiről beszélünk”, nincs napirenden a magyar részvétel az iráni háborúban – fogalmazott Kósa Lajos az ÖT Youtube csatornáján, a Szemben Kócziánnal című műsorban.


Arra a felvetésre, hogy Gulyás Gergely Kormányinfón elhangzott szavai alapján Magyarország valóban segítene-e az Egyesült Államoknak az Irán elleni háborúban, úgy reagált: „Ez jellegzetes ügye a magyar sajtónyilvánosságnak, amikor a semmiről beszélünk”, mert nincs ilyen kérés, ezért „ezzel az erővel arról is beszélgethetnénk, hogyha véletlenül beállítanának minket egy Real Madrid–Barcelona-meccsen, akkor mit szólnánk?”

Kósa hangsúlyozta: „Ha azt mondom, hogy megfontoljuk, akkor az azt jelenti, hogy ha lenne ilyen kérdés, akkor elgondolkodunk rajta”, de ez „nem igenlő válasz”. A NATO szerepével kapcsolatban is azt emelte ki: „Nem kérte senki semmifajta ötös cikkely szerinti eljárás megindítását”, és „nem támadta meg senki semelyik NATO-államot”.

Háború – Amerikának jó, nekünk nem

A közel-keleti helyzetről szólva Kósa részletesen beszélt a Hormuzi-szoros jelentőségéről. Mint mondta: „A Hormuzi-szoroson megy át a világ kőolajforgalmának egyötöde”, ezért az ottani feszültség globális hatású.

Úgy fogalmazott, Irán „nem választott rossz stratégiát”, amikor a tengeri szállítást zavarja, mert így „a legnagyobb fájdalmat” tudja okozni ellenfeleinek és más országoknak is.

A politikus szerint a konfliktus az Egyesült Államoknak bizonyos szempontból előnyös: „60 dolláros hordónkénti olajárnál nem nyereséges” az amerikai kitermelés, „90-es áron már nagyon jó”, miközben „most 100–120 a hordónkénti ár”.

Kósa Lajos hangsúlyozta, a háborúnak „vannak hatásai, amelyek kifejezetten rosszak nekünk”, például „a kőolaj ára emelkedése az előbb-utóbb bennünket is érint”. Ugyanakkor az Európai Unió energiapolitikáját is bírálta, mondván: „ha nem történne semmi a világon, akkor is Európában 20 százalékkal magasabb az energia ára, mint bárhol máshol”.

Mindenkivel kapcsolatot tartani

A külpolitikai stratégiáról Kósa azt mondta, a világ már nem kétpólusú: „Most ilyen többpólusúvá változott a világ, és ez egy sokkal bonyolultabb nemzetközi kapcsolatrendszer”.

Ebben a helyzetben Magyarország célja szerinte az, hogy „ne egy pólushoz kössük végletesen oda magunkat, hanem próbáljunk meg minden pólussal kapcsolatot tartani”. Hozzátette: „Mi ezt a mindenkivel kapcsolatot tartani politikát követjük”, mert „egy multipoláris világban nem sok lehetőség van”.

A miniszterelnök diplomáciai aktivitását Kósa előnynek nevezte: „Az, hogy Magyarországnak olyan miniszterelnöke van, aki négy napon belül tud beszélni Zelenszkijjel, Putyinnal, a kínai elnökkel, az amerikaival és a törökkel, ez mikor volt utoljára?” Szerinte, „akivel beszélsz, azzal tudsz kapcsolatot teremteni”, és ez lehetőséget ad együttműködésekre.

Nem ebbe az EU-ba léptünk be

Kósa élesen bírálta az Európai Unió működését is. Szerinte a 2004-es belépéskor Magyarország egy „szabad, demokratikus, független, önálló államok által alkotott szövetséghez” csatlakozott, ahol a tagállamok csak bizonyos hatásköröket gyakoroltak közösen, ma viszont az Unió egy „birodalomszerű” irányba halad. Kósa több példával próbálta alátámasztani azt az állítását, hogy Brüsszel kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben: a finn alkotmánybírósági modellt, a francia bírók kinevezésének gyakorlatát és a holland monarchia rendszerét említette, mondván, ezek miatt senkit nem támadnak, miközben Magyarországnál hasonló ügyekből jogállamisági vitát csinálnak. Szerinte „olyan mértékben hazug ez az álláspontja az Európai Uniónak”, hogy az már magát az integrációt is veszélyezteti.

Az Unió gazdasági és intézményi állapotát Kósa szintén súlyosan válságosnak látta. Beszélt az olasz és francia államadósságról, az Európai Központi Bank szerepéről, az európai ipar leépüléséről és az energiapolitikai hibákról, és azt mondta, az EU „olyan működési zavarok szintjére jutott el”, ami már az eredeti szerkezet végét is jelentheti. Úgy fogalmazott, az Unió túlszabályozott, bürokratikus rendszerré vált, ahol „van valami probléma, és akkor rögtön hoznak rá egy szabályt”, de azt senki nem vizsgálja, hogy a szabály működik-e. Példaként az agrárrendtartást említette, amely szerinte 11 ezer oldalnyi előírással már követhetetlen. Kósa azt állította, ha ez így megy tovább, az Európai Unió „úgy fog meghalni, mint a Kádár-rendszer a végén”, vagyis papíron még létezni fog, de a politikai és gazdasági hitelessége elvész.

A migráció kérdésében Kósa kitartott a Fidesz korábbi álláspontja mellett, és arról beszélt, hogy a bevándorlás, mint folyamat megállítása szükséges. Hangsúlyozta, hogy szerinte az érkezők túlnyomó többsége nem háborús menekült, hanem „a jobb élet reményében jön Európába”. Úgy fogalmazott, a német vagy más nyugat-európai államoknak a saját jogrendjük alapján kellene eljárniuk, és ha az illegálisan tartózkodók kitoloncolását a saját törvényeik lehetővé teszik, akkor azt végre kell hajtani. Szerinte az egyik legnagyobb hiba az volt, hogy Európa ezt a kérdést egyszer már elrontotta, és „ezt csak egyszer lehet elrontani”, mert utólag tömegesen visszafordítani a folyamatot szinte lehetetlen.

Magyar Pétert a tiszások figyelik meg

Magyar Péter és a Tisza Párt kapcsán Kósa végig rendkívül éles hangnemben beszélt. Úgy fogalmazott: nem tud mondani „egyetlen egy olyan Magyar Péter-állítást”, amely később igaznak bizonyult volna. Példaként említette, hogy Magyar korábban azt mondta, nem megy ki az Európai Parlamentbe, végül mégis átvette a mandátumot. Illetve szerinte sorra mondott olyan állításokat – a Rogán-féle állítólagos másfél milliárdos mesterséges intelligenciára, a titkosszolgálati megfigyelésre, vagy a vendégmunkásokra vonatkozó kijelentéseket –, amelyek utóbb nevetségesnek vagy hamisnak bizonyultak. Úgy fogalmazott, ha valaki „egészen idáig mindig becsapta” az embereket, akkor a következő ígéretét legalábbis óvatosan kell kezelni. A politikus egy ponton azt is mondta, hogy Magyar Péter inkább „stand-up comedykbe kellene elmenjen”, mint a politikába.

A Tisza által hangoztatott állításokat a megfigyelésről és a titkosszolgálati módszerekről Kósa szintén visszautasította. Azt mondta, nincs szükség semmiféle külön megfigyelésre, hiszen „az interneten tökéletesen nyomon lehet követni”, hol jár és mit mond Magyar Péter. Szerinte az igazán kellemetlen hangfelvételek nem állami szervektől, hanem a Tisza saját köreiből szivárogtak ki, és úgy fogalmazott, „Magyar Péter emberei megfigyelik Magyar Pétert, és időnként nyilvánosságra hozzák a vele készült titkos hangfelvételeket”. Ezt a Tiszában kialakult „népszokásnak” nevezte.

70-80 százalékos egészségügy

Arra a kérdésre, hogy biztos-e a Fidesz 2026-os győzelmében, Kósa Lajos úgy válaszolt, hogy teljes bizonyossággal semmi sem mondható, de szerinte a Fidesz nyerni fog. Ezt azzal indokolta, hogy a Tisza körül kialakult csapat „teljes mértékben szocializálhatatlan”, és egy ilyen társasággal szerinte nem lehet stabilan kormányozni. A Fidesz választási programjának fő elemei között az átlagfizetés egymillió forintra emelését, a családtámogatási rendszer fenntartását, a nyugdíjasok önkéntes továbbfoglalkoztatásának bővítését és a magyar gazdaság magasabb hozzáadott értékű ágazatok felé terelését emelte ki. Ebben szerinte kiemelt szerepe van az egyetemi modellváltásnak is, amelyet eredményesnek nevezett.

Az oktatás és az egészségügy ügyében Kósa határozottan vitatta az ellenzéki kritikákat. Az oktatásról azt mondta, hogy az a vád, miszerint a kormány csak lexikális tudást erőltet és nem fejleszt képességeket, „egy ostobaság. Nem kicsit, hanem nagyon”. Szerinte az olyan klasszikus tudás, mint a Himnusz vagy a Walesi bárdok ismerete, nem „mantrázás”, hanem értékes kulturális tudás. Elismerte ugyanakkor, hogy a tehetséggondozással szerinte kevesebbet foglalkozik a rendszer, mint kellene. Az egészségügyben pedig úgy vélte, bár vannak problémák, a rendszer egészében „jól működik”, és az ellátások döntő többsége rendben zajlik. Azt mondta, a rendszer teljesítménye „70–80 százalék feletti”, illetve bizonyos területeken még ennél is jobb, ezért szerinte nem igaz az a kép, hogy a magyar egészségügy teljesen összeomlott volna.