A kormány többek közt a bankszektorral és Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban is „kettős politikát folytat”, ezzel szemben a Mi Hazánk szavazói biztosak lehetnek benne, hogy pontosan azt kapják, amit a párt magáról mond – szögezte le a párt elnökhelyettese az Öt YouTube-csatornáján, a Ring Gavra Gáborral című műsorban.

A politikus szerint az általuk korábban felkarolt témák – a készpénzhasználat védelme, vagy a „végrehajtó-maffia” elleni küzdelem – ma aktuálisabbak, mint valaha. Rámutatott: a Mi Hazánkra többek közt azért érdemes szavazni, mert ezeknek a kérdéseknek a felvetésével eredményeket is sikerült elérniük: a készpénzhasználathoz való jogot belefoglalták az Alaptörvénybe, amelyet több alkalommal is a párt által javasolt irányba módosítottak. Ugyanakkor hozzátette: ezek egy részét úgy ment át az Országgyűlésen, hogy a Fidesz először leszavazta, majd szó szerint ugyanazt benyújtotta, és ezt már elfogadták.

Elszívja-e a levegőt a Fidesz a Mi Hazánk elől?

Úgy véli, ezzel a taktikával a kormány nem tudja elszívni a levegőt előlük, sőt valójában csak erősödnek ez által. Szerinte a párt támogatói ezeket a sikereket a magukénak érzik, és tudják, hogy a Mi Hazánk parlamenti jelenléte nélkül ezekre nem került volna sor.

Megjegyezte: nem tartoznak azok közé, akik úgy gondolják, „minél rosszabb az országnak, annál jobb nekünk.” „Mi azt szeretnénk, hogy a Magyarországnak, a magyar embereknek legyen minél jobb, és hogyha ez akár azzal jár együtt, hogy a Mi Hazánknak csökken a támogatottsága, az minket nem zavar. Mi tényleg belülről vezérelt emberek vagyunk” – szögezte le.

Kettős játékot játszik az Orbán-kormány Ukrajna ügyében?

Dúró Dóra úgy látja, a kormány számos tekintetben „kettős politikát” folytat. „Szavakban nagyon nemzetiek, és nagyon azt próbálják mutatni, hogy az emberek oldalán állnak”, de valójában a kötelező oltással, Ukrajna EU-csatlakozásával vagy a bankszektorral kapcsolatos kérdésekben is „beálltak a globalista szólamba”. Jellemző példaként említette, hogy miközben a Fidesz bankellenes retorikát folytat, az MNB kimutatása szerint a bérekhez viszonyított banki költségek az Unión belül Magyarországon a legmagasabbak. Emlékeztetett arra is: pártja a kezdetektől ellenzi az ukrán uniós csatlakozást, míg a kormány 2022 júniusában még kifejezetten kiállt mellette. Orbán Viktor ebben a kérdésben „egyszer volt effektíve cselekvési helyzetben”, amikor egy vétóval megakadályozhatta volna a tárgyalások megkezdését, ám akkor inkább „kiment egy kávéra”.

Hozzátette: Magyarország és a kárpátaljai magyarság jövője szempontjából is nagyon fontos, hogy Ukrajnát felveszik-e az Unióba. Ugyanakkor úgy látja: a Fidesz azért tematizálja ennyire erősen ezt a kérdést, mert számukra „nem jó, ha belpolitikai témákról van szó”. Szerinte a kormány ki akarja vinni a közéleti napirendjét „egy kvázi külső helyszínre”, hogy ne az alacsony bérekről és nyugdíjakról, vagy a „humánágazat állapotáról” beszéljünk, és egy „külső ellenségképet felmutatva” „a megmentő szerepében tetszelegjenek.”

Úgy véli, ezekkel az ellentmondásokkal szemben egyedül a Mi Hazánk emeli fel a szavát. Szerinte pártját markánsan megkülönbözteti a Fidesztől és a Tiszától is az, hogy megőrizték hitelességüket. Toroczkai László 25 évvel ezelőtti nyilatkozatait is elő lehet venni, hiszen ugyanazokat az alapvetéseket képviseli ma is, mint akkor – mutatott rá. „Ha valaki ránk szavaz, az tudja, hogy mit fog kapni” – fogalmazott Dúró.

Kik a Mi Hazánk szavazói?

Kérdésre válaszolva a Mi Hazánk szavazóbázisát „nagyon heterogénnek” nevezte. Úgy véli, vannak, akik kifejezetten egy-egy ügy (a COVID-kritika, a „végrehajtó-maffia”, vagy az önkényes lakásfoglalók elleni küzdelem) kapcsán kötődik a párthoz, míg mások „antiglobalista nemzeti” értékrendjük alapján választják őket.

Dúró Dóra rámutatott: a Mi Hazánknak nincsenek olyan mértékű kommunikációs erőforrásai, mint a Fidesznek, vagy a Tiszának, s elnökük is le van tiltva a Facebookról, illetve az Instagramról. Hozzátette: ez utóbbi ügyben „csigalassúságú eljárások zajlanak”, így azzal számolnak, hogy az országgyűlési választási kampányt már így kell végig csinálniuk.

A politikus szerint a kormány a tech-óriások beharangozott megrendszabályozása kapcsán is álságosan járt el. Hiába jelentette be az elképzelést Varga Judit akkori igazságügyi miniszter, „3,5 milliárd forintot befizetett a Facebook a magyar költségvetésbe, és ezzel gyakorlatilag lezárultak a tárgyalások”. Holott szerinte nem csak közéleti, de gyermekvédelmi szempontból is bőven lenne tennivaló az online térben. „Egy doboz cigarettára rá van írva, hogy az halált okozhat, az okoseszközre pedig nincs ráírva, hogy egyébként függőséget, vagy visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást okoz a gyerekeknél” – mutatott rá.

Kik lesznek a jelöltek?

Dúró Dóra hangsúlyozta: a Mi Hazánk szervezettsége országosan „a top 3-ban van”. A106 választókeretből több mint 100-ban már megvan a helyi jelöltjük – árulta el a politikus. „Sokkal jobban állunk, mint ahogy én azt számítottam, hogy ebben az időpontban állni fogunk” – fogalmazott.

Hozzátette: több, a párthoz szorosan nem kötődő, de a „nemzeti oldalon ismert és hiteles” ember is indulni fog a színeikben. Elmondta: a Mi Hazánk politikusai januárban országjárásra indulnak.

Kérdésre válaszolva Dúró leszögezte: senkivel, tehát sem a Fidesszel, sem a Tisza Párttal nem készülnek koalícióra 2026-ban. A párt a programja alapján hozza meg döntéseit az Országgyűlésben. „Ha jön egy jó javaslat a Fidesztől, akkor mi ezt megszavazzuk, de ha Tiszától jön, akkor mi ugyanúgy megszavazzuk” – fogalmazott az elnökhelyettes. Hangsúlyozta: számukra „nem a pozíciók a fontosak”, hanem az általuk felvállalt „nemzeti sorskérdések” képviselete.

Az interjút itt nézhetik meg: