Ring

A Ring legfrissebb adásában Gavra Gábor az iráni háború állásáról és lehetséges kimeneteléről faggatta Sárközy Miklós iranistát, a Károli Gáspár Református Egyetem docensét.
 


A szakértő szerint a felső vezetés megtizedelése ellenére a teheráni rendszer azért nem omlott össze, mert az elsősorban nem személyekre, hanem az intézményekre és az ideológiára épül. „Ez nem egy személyes történet, hanem különböző politikai csoportok (…) kezében van a hatalom” – mutat rá. „Vannak tervek (…) amelyek akár 3-4-5 soros váltást is képesek kalkulálni.”

Hozzáteszi: az országnak komoly történelmi tapasztalatai vannak a vezetők likvidálása és gyors pótlása kapcsán „Volt olyan időszak, hogy egy hónap alatt három köztársasági elnököt kellett választaniuk”. Irán ráadásul „minimum 20 éve” készül egy támadásra, és erre az esetre részletesen kidolgozott stratégiájuk van.

Sárközy úgy véli, a mostani háború egy régebb óta tartó folyamat része, „amit nevezhetünk úgy, hogy az iráni állam visszagörgetése a saját határai mögé.” A perzsa állam regionális visszaszorulása hosszú évek óta tart, és egyre többen érzik úgy az országon belül is, hogy a rezsim külföldi akcióka és befolyás szerzésre „rengeteg pénzt költ el (…) ahelyett, hogy az országon belüli problémákat kezelné.”

Az igazi újdonság az, hogy a háború, amelyet az ország már jó ideje vív Izrael és Amerika ellen, „most belépett Irán határai mögé”. Korábban a rendszer egyik fontos legitimációs ereje volt, hogy a sokszor kaotikus közel-keleti viszonyok között stabilitást és belső békét tartanak fenn, ám „most szertefoszlott ez a varázs – mutat rá a szakember.

Paradox módon azonban a háború még nehezebben leválthatóvá tette a vezetést, hiszen „a rendszert kritizáló emberek is (…) az ország védelmét tartják fontosabbnak.” Úgy véli, a „háborús pszichózis” addig ki fog tartani, ameddig az ország támadás alatt áll, ám utána „ez átválthat egy elkeseredettség pszichózisba”, amely alááshatja a rezsimet.

Milyen állapotban van valójában az iráni hadsereg? Mi lesz a Hormuzi-szoros lezárásával? Érdeke egyéltalán Iránnak a háború gyors lezárása? Lehet-e szárazföldi invázió, és ha igen, mivel járhat? Miben különböznek Amerika és Izrael érdekei?

Kiderül a műsorból.