Aki azt gondolja, hogy Lázár János cigányozásával biztosan a Fidesz kárára lehet befolyásolni a választás eredményét, az téved – alulbecsüli a magyar társadalom cigányellenességét és túlbecsüli a cigányság politikai érdekérvényesítési hajlandóságát.
A Fidesz a cigányellenességről lehúzta az egyetlen vállalható bőrt a munkaalapú társadalommal. Ezt a segélyek csökkentése és a közmunka kombinációjával tette: mert itt mindenkinek munkából kell élnie, és pont. De ezen túl nem akarták, hogy erről a kérdésről folyjon a közbeszéd. Ez ugyanis a Jobbik témája volt, amit megörökölt a Mi Hazánk. Az erről zajló beszéd őket erősítette volna, és elvitte volna a migrációs téma erejét, amely meg egyértelműen a Fideszé. A magyarok cigányellenességét nem lehet alábecsülni, ezért biztosak lehetünk benne, hogy honfitársaink a lelkük mélyén a cigánykérdést mindig is nagyobb problémának fogják tartani, mint a migrációt. Ezért a Fidesz nem engedhette meg magának a cigányok ügyének középpontba kerülését, aminek következtében ezt a kérdést nagyrészt el is nyomták az elmúlt évtizedben – vagy megmaradt a téma a cigány celebek szintjén.
és ez a konfliktus biztosan új lendületet adna a kampányának. Ez a kérdés sok elfojtott indulattal és negatív tapasztalattal terhelt, amiről a magyarok többsége azt gondolja, nincs valódi megoldása. Hozzá kell tennem, hogy még ha így is lenne, akkor is minden módon próbálkozni kell a kérdés kezelésével, legfőképpen nyíltan kell beszélni róla, és semmiképpen sem felszín alatt tartani. A korábbi időszak kudarcainak is egyik oka a kibeszéletlenség volt, vagy ha szó is esett a cigányok dolgáról, akkor azt kizárólag a „kirekesztés, előítéletek” hókuszpókuszának ködében vizsgáltuk, pedig ez jóval bonyolultabb ennél.
A cigányság helyzete és társadalmi megítélése érezhetően nem javult az elmúlt évtizedekben. Igaz a 2022-es népszámlálás szerint már nem 1% a felsőfokú végzettségű romák aránya, hanem 2,9, és egy EU-s felmérés a fiatal romák körében 2,2%-ra becsülte a továbbtanulók arányát. Ez minimális különbség, ami akár a módszertanból is adódhat. És bár örömteli változás, de semmiképpen nem nevezném áttörésnek. A munkanélküliség, a funkcionális analfabéták, a bűnelkövetés területén társadalmi szinten érezhetően nem javul a helyzet, ahogy látványosan nem javult a cigányság társadalmi mobilitása sem. Itt ülünk egy hatalmas probléma tetején, és úgy csinálunk jó ideje, mintha nem is létezne. Ez struccstratégia.
Aztán egyik napról a másikra hirtelen mindenkinek fontos lett a cigányság:
Magyar Péter becsületére legyen mondva, több olyan településre ellátogatott, ahol jelentős a cigányság lélekszáma, és jelezte, hogy tisztában van a problémával. Ez azonban nem ugyanaz, mint azt ígérni, hogy ezer faluban hangosbemondóval emlékeztetik Lázár szavaira az érintetteket. Még ha elsőre jó ötletnek is tűnhet, politikailag rendkívül veszélyes játszma, ami nem veszi figyelembe a hazai cigányellenességet, és túlbecsüli a cigányság politikai érdekérvényesítési hajlandóságát. Bár azt mondom, beszéljünk erről a kérdésről, de hozzáteszem, a legkevésbé se így.
pedig még ezek szerint is 60% fölött van azoknak az aránya, akiknek rossz véleményük van a romákról. És még magasabb azok között, akik együtt is élnek velük. Ezért nem is érdemes előítéletről vagy rasszizmusról beszélni ezekben az esetekben, mert az túlságosan elméleti megközelítés lenne. Ezek az emberek úgy érzik, rengeteg negatív személyes tapasztalattal rendelkeznek a cigányságról – vagy inkább konkrét cigányokról. Talán még azt sem gondolják magukról, hogy előítéletesek, mert nekik ítéletük van, és meg vannak győződve arról, hogy vannak rendes cigányok is, és a probléma nem valamiféle rasszhoz köthető eleve elrendeltségből fakad. De arról is nehéz lenne meggyőzni őket, hogy azért van rendetlenség egy adott cigány portáján, vagy azért lop, mert ki van rekesztve vagy el van nyomva az előítéletek által. Sajnos az elmélet nem megértő ezekkel az emberekkel szemben, és túl magas érzelmi elvárásokat támaszt irányukban. Nehéz megértetni azokkal, hogy elfogadónak, befogadónak kell lenni, akik gyerekkoruk óta személyes tapasztalatokkal rendelkeznek. Főleg nehéz azt elfogadtatni velük, hogy a cigányság helyzetéért éppen ők lennének felelősek. Az ilyen, a többségi társadalom kizárólagos bűnösségét sugalló elméletek mentén ezt a problémát csak rontani lehet.
Persze nem akarom tagadni, hogy Magyarországon magas a tőrőlmetszett rasszisták aránya, ami egyes kutatások szerint akár a 40%-ot is meghaladhatja. Ebben természetesen a cigányok is benne vannak, mert az előítéletek a körükben is magasak, egyes vizsgálatok szerint még magasabbak is, mint a többségi társadalomban.
És itt van a politikai haszonszerzés egyik gátja és kockázata. Hiába próbálja a Tisza hangosbemondókkal a Fidesz ellen fordítani a cigányságot, mert azt sokkal több olyan nem cigány hallja majd, akik között nem tudhatjuk, mindez milyen reakciót vált majd ki. Ha reálisan nézzük a helyzetet, biztosak lehetünk benne, hogy Lázár szavaival az országban sokan értenek egyet, sőt, sokaknak még rosszabb véleményük van a cigányságról. Ez nem jó így, de tény.
A körükben
Ez pedig éppen azt a konfliktust élezné ki, amely konfliktus fokozódását mindenképp el kell kerülni. Beszéljünk a témáról, de ne keltsünk feszültséget, mert az magától is van – csak most épp nem látszik olyan erősen.
Nyerhetne-e valamit ezzel a Tisza? Számomra ez meglehetősen kétséges.
Ehhez azt kell feltételezni, hogy a cigányság politikailag tudatos, de ennek a jeleit nem látjuk. Természetesen ez nem pusztán cigány–nem cigány-kérdés. A többségi társadalom más jelentős rétegei sem tudatosak politikailag.
Ahogy említettem, a Fidesz kormányzása elején úgy alakította át a szociális rendszert, adózást, gyermektámogatást, hogy az a cigányságnak kedvezőtlen. Ennek ellenére a hazai cigányság jó ideje masszív Fidesz-szavazó. Van néhány település az országban (Gadna, Csenyéte, Bódvalenke, Tornanádaska, Tiszabő, Fáj, Szakácsi, Rakacaszend, ahol szinte teljes egészében cigányok laknak, és e települések között van olyan, ahol 100%-ban a Fideszre szavaznak. Ennek a konkrét okai összetettek. Vannak, akik szavazatvásárlásról suttognak. Azonban létezik egy komolyabban vehető ok. A szakirodalom tisztában van azzal, hogy minél alacsonyabb egy csoport iskolázottsága, annál népszerűbb közöttük az erős, autokratikus jellegű vezető, annál jobban szeretik a tekintélyt és az atyáskodó politikát, azt, ha helyettük döntenek, és annál kevésbé támogatják a demokráciát. Ez pedig nem olyasvalami, amit Lázár mondatai egy csapásra megváltoztatnának.
Annak az esélye, hogy a cigányságot problémásnak tartó magyarok elhiggyék, a Tisza ellenük akarja fordítani a cigányságot, jóval magasabb.
Ezért véleményem szerint érdemes lenne ezt a súlyos nemzeti sorskérdést ebben a formában kihagyni a választási kampányból. A tetteknek és a tényleges diskurzusnak lenne itt minden eddiginél inkább az ideje, mert minél tovább tettetjük, hogy nincs itt semmi látnivaló, annál keményebb formában tör majd a felszínre a probléma.
A kérdéssel az ot.hu több szerzője is foglalkozott a napokban: Gazics György, Nefelejcs Gergő, valamint az ÖT friss hírlevelében Balogh Gábor. A kérdésről szót ejtetett Schiffer András a Közelképben, Ceglédi Zoltán a Monológban, és ez volt a központi témája az e heti ÖT-nek is.
Borítókép: Tiltakozók Lázár János gyöngyösi Lázárinfóján 2026. január 30-án / forrás: Lázár János Facebook-oldala
Bejelentkezés