Az Orbán-kormányok jogállamisági és korrupciós kilengései miatt Magyarországtól a legbrutálisabb számítások szerint mindent egybevetve körülbelül 12 milliárd eurónyi uniós forrást vont meg Brüsszel. Ehhez képest maga Ursula von der Leyen bizottsági elnök erősítette meg, hogy hazánk 16,2 milliárd eurót, azaz 6300 milliárd forintot kap védelmi beszerzések és beruházások támogatására.
Hiába jelentősen nagyobb ez az összeg, mint amit a magyar kórházaktól, iskoláktól úgymond visszatart az Európai Unió, egyetlen pisszenést sem lehetett hallani még az Európai Parlament részéről sem a bejelentés kapcsán.
Háborús pszichózis és politikai csend
Ennek pedig az az európai háborús pszichózis az oka, amiből nagyon jól megélnek az uniós elit politikusai. Másrészt a védelmi ipar felfutása — ha már bedőlt a kontinens autóipara — legalább kiutat mutathat a recesszióból. S ameddig tart Oroszország háborúja Ukrajnában, nagy valószínűséggel nem kérdőjelezi meg (hangosan) egyetlen európai adófizető sem, hogy az általa megtermelt és befizetett közpénzből miért nem az egészségügyet vagy az oktatást fejlesztik.
S itt nem az elvárt humanitárius támogatásra gondolok, hanem azokra az eurómilliárdokra, amelyek az orosz–ukrán háborúra hivatkozva európai zsebekben maradnak.
Két szinten ömlik a pénz a védelembe
Ennek a pénzfolyamnak két iránya van. Az egyik a közösségi szintű: az Európai Bizottság elnöke legutóbb arról tájékoztatta az Európai Parlamentet, hogy az unió eddig közel 170 milliárd euró összegű katonai és pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának. A másik pedig a tagállamok szintjén generálódik.
Példaként a régiónkat mutatom be: az Eurostat adatai szerint 2024-ben a magyar GDP értéke 206,2 milliárd euró volt – ebből minimum 4,1 milliárd eurót (jelenlegi árfolyamon több mint 1600 milliárd forintot) költöttünk védelmi iparra, hogy megfeleljünk a NATO 2 százalékos elvárásának. Lengyelország 845,6 milliárd eurós GDP-t realizált, amiből nagyságrendileg 4 százalékot, 33,8 milliárdot fordított védelmi iparra, ami több mint 13 ezer milliárd forintot tesz ki.
NATO-ugrás: jön az 5 százalékos elvárás
Ezek a kiadások csak tovább nőnek majd, ha a NATO-tagállamok 2035-ig eleget tesznek a Mark Rutte főtitkár által csak kvantumugrásnak nevezett 5 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási elvárásnak. A Donald Trump amerikai elnöknek tett gesztus szerint az 5-ből 3,5 százalékot lehet védelmi beszerzésekre, fejlesztésekre költeni (ennek 20 százalékát kutatás-fejlesztésre), míg a maradék 1,5 százalék mehet infrastruktúrára és annak védelmére. Fontos még, hogy az 5 százalékba beleszámít Ukrajna katonai támogatása is.
Magyarországra is ömlik a SAFE-pénz
Így tehát nem volt teljesen előzmény nélküli, hogy szeptember 9-én a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette, ebből az uniós hitelkeretből támogatná a hazai védelmi ipart. Indoklásként – némileg pikírt módon – Magyarország földrajzi elhelyezkedését, régiós stabilizáló szerepét és elkötelezett NATO- és EU-tagságát említették.
Az NGM több részletet is kiemelt. Így például, hogy 2025. május 29-én lépett hatályba a SAFE (Security Action for Europe) létrehozásáról szóló rendelet, ami egy Közösségi szintű sürgősségi intézkedés, és aminek a hatálya 5 évre (2025-től 2030. december 31-ig) szól. A program keretében a Bizottság kedvező kamatozású hitelt nyújt a tagállamoknak. A keretösszeg 150 milliárd euró, amelyből Magyarország 16,2 milliárd eurót (6300 milliárd forint) igényelhet – ez a teljes keret több mint 10 százaléka, a lengyel és francia igény után a harmadik legnagyobb. Azért is különösen előnyös, mivel a piaci finanszírozási lehetőségekhez képest várhatóan mintegy 200 bázisponttal kedvezőbb kamattal kínál fokozatosan felvehető hitelt, ami hosszú távon évi több tíz-, majd százmilliárd forintos kamatmegtakarítást jelenthet az államháztartás számára. A Nemzetgazdasági Minisztérium a forráslehívást tehát egyszerre magyarázta a pénzügyi stabilitással és a biztonságpolitika megerősítésével.
Mi az a SAFE, és mit lehet venni a széfből?
A SAFE a 800 milliárd eurót mobilizáló ReArm Europe/Readiness 2030 program első pillére, célja az európai védelmi ipar gyorsított fejlesztése. Két beszerzési kategóriája van: az egyikben szerepelnek a lőszerek, a tüzérségi rendszerek, a drónok és a kibervédelem, a másikban a lég- és rakétavédelem, a haditengerészeti képességek, az űreszközök, az MI és az elektronikai hadviselés.
Bár az eredeti elvárás a „made in Europe”, azaz a tagállami védelmi beszerzések összehangolása és a stratégiai függőségek csökkentése volt, ezért kifejezték, hogy az uniós komponensek aránya nem lehet kevesebb 65 százaléknál (az anyagok és alkatrészek legfeljebb 35 százaléka származhat az unión, illetve az EGT–EFTA országokon, vagy Ukrajnán kívüli harmadik országból), azonban az Európai Bizottság szerint az orosz fenyegetettség miatt sietni kell. Ezért az egyedi beszerzések 2026. május 30-ig támogatottak, ha a szerződést addig aláírják és a tagállam „minden szükséges lépést megtesz”, hogy legalább még egy tagállam vagy Ukrajna később csatlakozhasson a kerethez.
A programhoz 19 tagállam nyújtott be kérelmet. Lengyelország kapja a legtöbb forrást (43,7 milliárd euró), Magyarország a francia igényléssel holtversenyben a harmadik (16,2 milliárd euró). Ahogy arról Ursula von der Leyen tájékoztatta az Európai Parlamentet: „Tizenkilenc tagállam nyújtott be kérelmet. A program ezzel betelt. Ez jó hír.”
Hogyan működik a SAFE?
Az unió védelmi iparának történelmi méretű finanszírozási programját a Tanács 2025/1106/EU rendelete hozta létre. A SAFE-forrás kizárólag olyan beruházásokra használható, amelyek
• a védelmi ipari gyártókapacitás bővítését,
• a szállítási határidők rövidítését
• vagy az interoperabilitás (a különböző rendszerek, eszközök vagy szervezetek közti zökkenőmentes együttműködést, a kommunikációt és adatokat cseréjének növelését) szolgálják.
Egyébként egészen komoly az a lista is, amiből válogathat az érintett tagállam: muníció/rakéták; tüzérségi rendszerek és mélycsapás; szárazföldi harcképességek; kritikus infrastruktúra-védelem; kiber; katonai mobilitás; lég- és rakétavédelem; felszíni és víz alatti tengeri képességek; drón/ellen-drón; stratégiai támogató eszközök (például: légi szállítás, légi utántöltés, C4ISTAR); űreszközök és -szolgáltatások; valamint a mesterséges intelligencia.
Szintén a befektetések vonzerejét erősítheti, hogy a SAFE-es beszerzések áfamentesek lesznek (célzottan, a szerződés tárgyára korlátozottan), illetve a közbeszerzési eljárásokat előzetes hirdetmény nélkül lefolytathatóak, mivel a rendeletalkotók Európa helyzetét válságosnak értékelték.
A geopolitikai szempontok érvényesülnek a vállalati jogosultságoknál is. A fővállalkozók és alvállalkozók, valamint a konzorciumok számára elsődleges feltétel, hogy az unió, illetve a gazdasági övezet, valamint Ukrajna területén legyenek bejelentve, és itt is termeljenek. Nem állhatnak harmadik ország ellenőrzése alatt, kivéve, ha átestek a legszigorúbb kockázati ellenőrzésen. Az alvállalkozók, beszállítók esetében a szabályozás a meglévő ellátási láncok realitásaihoz igazodik, így a megfelelő kockázati besorolás mellett 15–35 százalék közötti értékhányaddal részt vehetnek.
Így tervezhetünk a 6300 milliárd forinttal
A hitelt csak tagállam veheti fel, és 2030. december 31-ig kell lehívni. A futamidő maximum 45 év lehet, legfeljebb 10 év türelmi idővel, és maximum 15 százalékos előfinanszírozással. A forráshoz való hozzáférés első feltétele a Védelmi Ipari Beruházási Terv benyújtása 2025. november 30-ig. Ebben szerepelnie kell a termékek leírásának, a tevékenységek részleteinek, a jogosultsági és közbeszerzési szabályok rögzítésének, valamint – ha van – az Ukrajnával való kapcsolat bemutatásának.
Opcionális, de ajánlott feltétel a hazai ellátásbiztonság erősítése is, különösen a kkv-k, midcapek, új beszállítók piacra jutásának elősegítése, valamint a „jó gyakorlatok és szinergiák keresése” más tagállamok terveivel.
A Bizottság november végén azonnal megkezdi a védelmi beruházási tervek első csoportjának felülvizsgálatát és értékelését. Egyelőre nem ismertek a konkrét dátumok, de a SAFE honlapja szerint a Tanács 2026 januárjában fogadja el a végrehajtási határozatokat, februárban, a működési és hitelmegállapodások megtárgyalása után pedig meg is indulhat az előfinanszírozás.
Ez nyilván csak Magyarország szempontjából fontos, de ezek alapján még az áprilisi országgyűlési választások előtt az Orbán-kormányzat – úgymond – ki tud szórni a magyar gazdaság megfelelő szereplői számára 6300 milliárd forintot. (Itt még egyszer alá kell húzni, hogy ez az összeg nagyobb, mint amit Brüsszel visszatart Magyarországtól korrupciós és egyéb vádak miatt).
Hogyan készül a magyar hadiipar a pénzre?
Nem meglepő módon a május végi bejelentés után a magyar hadiipar zászlóshajója, a 4iG Csoport is aktivizálódott. Júniusban bejelentették, az állam egy ernyőszervezetbe szervezi ki a védelmi ipari portfólió értékesítését. Nyár közepén a Jászai Gellért nevével fémjelzett 4iG Csoport önálló holdingvállalata, a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT), valamint az N7 Holding – amely a már hivatkozott Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá tartozó állami tulajdonú társaság – N7 Defence Zrt. néven új vállalatot alapított.
Ha az ügylet rendben végbemegy, akkor a 4iG SDT adásvétel útján 75 százalék + 1 szavazat arányú többségi tulajdont szerez az N7 Defence Zrt-ben, míg az N7 Holding megtartja a fennmaradó, 25 százalék -1 szavazat részesedését. Azzal indokolták azt, hogy a magyar állam kiszervezi a hazai védelmi ipar értékesítési mechanizmusát, hogy ezzel az állami és magántőke összefogása hozzájárulhat a szektor nemzetközi megjelenéséhez és az exportkapacitások bővítéséhez, valamint új nemzetközi fejlesztési együttműködések elindításához. De nekem Sárhegyi Istvánnak, a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. vezérigazgatójának egy háttérbeszélgetésen mondott magyarázata tetszett a leginkább: „az együttműködés révén a 4iG Csoport az aknavetőtől a hightechig értékesítheti a védelmi ipari eszközöket”.
Aztán augusztusban bejelentették a stratégiai célú tőkebevonást is: szeptember végéig 96 milliárd forintnyi tőkeemelés érkezik a 4iG SDT-be két magántőkealap révén. Egészen pontosan (azok kedvéért, akik szeretnek elmerülni a tőkealapok világában) a Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnökének és főrészvényesének érdekeltségébe tartozó iG TECH Capital Befektetési Alapkezelő Zrt. kezelésében lévő iG TECH II. és iG TECH III. Magántőkealapok várhatóan szeptember végéig összesen közel 96 milliárd forint értékű tőkeemelést hajtanak végre a 4iG SDT Zrt-ben. Ugyanakkor az értékelést és a tőkeemelést megalapozó szerződésállomány még nem tartalmazza az N7 Defence Zrt. portfólióját, mivel az akvizíciós folyamat még nem zárult le, így a társaság jelenleg nem tartozik a 4iG SDT Zrt. konszolidációs körébe.
Jászai Gellérték célja az volt, hogy biztosítsák a pénzügyi hátteret a HUSAT műholdprogramhoz, a REMTECH gyártásbővítéséhez, az adatfeldolgozó rendszerek fejlesztéséhez, valamint további befektetésekhez az autonóm rendszerek, a repüléstechnológia, a fegyver- és lőszergyártás, valamint a védelmi digitalizáció és a mesterséges intelligencia területén.
Kórházak helyett laktanyák
Ha teljesen vakon lennénk, mondhatnánk azt, hogy az Európai Unió talán nem lát garanciát arra, hogy a magyar kormány jól költi el az egészségügyi forrásokat, de abban egyre biztosabb, hogy hadiipari célokat nem fog eltéveszteni. Némi iróniával Brüsszel már nem hiszi, hogy az Orbán-kormány a választásokig képes lenne kórházat vagy iskolát építeni, de milliárdokkal fogadna Ursula von der Leyen, hogy Magyarország időre legyárt egy korszerű fegyverrendszert.
Borítókép: Orbán Viktor a NATO-tagországok kétnapos csúcsértekezletének második napján Hágában, 2025. június 25-én a sajtónak nyilatkozik. / fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
Bejelentkezés