Ceglédi: ön most belülről bomlaszt?
További bejegyzések
Ceglédi: Ön már most belülről bomlaszt?
Ceglédi Zoltán az új videóban 10+1 emlékeztető kérdést tesz fel kormányról és kormányzásról, felidézi többek között Gundalfot, a Tiszába átülőket és átállókat, a Magyarországot sújtó napi 1 millió eurós büntetést, a határon túli magyarok szavazati jogát, vagy a melegházasság ügyét. És még Axl Rose is előkerül.
Steril penész – kritika a Földszint című filmről
Reisz Gábor új filmjében minden karakter és minden filmkocka allegorikus jelentéssel bír: a – 2026 áprilisáig (?) – minket körülvevő rendszer működését hivatott modellezni.
Magyarország úgymond visszatért Európa kebelére, a rend helyreállt, és mandulatejes kávé illata váltotta fel a pörköltszaft rusztikus kipárolgásait. Én szeretem a pörköltszaftot tunkolni friss serclivel, a kávét is szeretem, igaz, tehéntejjel, nem pedig mandulatejjel. Ez így egyfajta öndefiníció is lehetne, hogy hová helyezném el magam azon a titokzatos horizonton, amit világnézetnek neveznek.
Schiffer: Az Európai Ügyészség kérdése is mutatja, a Tisza nem önálló cselekvő
A Közelkép új adásában Gavra Gábor és Schiffer András az Európai Unióról, az Európai Ügyészségről, Manfred Weber szerepéről, az előzetes letartóztatás intézményéről és arról beszélgetnek, lehet-e egy politikusnak nyilvánosan kritizálnia a nyomozóhatóságokat és a bíróságokat.
A Mi Hazánk nem a középjobb széle, hanem a szélsőjobb közepe akar lenni. A kongresszusi üzenet ugyanakkor azt a paradoxont is megpróbálta feloldani, hogy a közélet perifériájának centrumaként soha nem jutnak a hatalom belső köreibe. A Mi Hazánk nyitáspolitikája amúgy teljesen logikus, ugyanakkor kockázatos mutatvány is.
Reggel hét óra: Retinol krém, szója latte és müzli. Jó reggelt, Brüsszel, jó reggelt EU! Egy újabb nap a Birodalom ügyeinek menedzselésére. Nyolc óra. A brüsszeliták aggódni kezdenek. Kilenckor már jön az első közlemény arról, hogy aggódnak. Délre a következő – exponenciálisan növekvő – aggodalom is készen áll. Ez a szigorú munkarend.
Az értelmiség útja az irrelevanciához
Az értelmiség vágya mindig a világ berendezése, pontosabban annak újrarendezése, hiszen az értelmiségi terv mindig szebb, jobb, illatosabb, mint a létező valóság.
Bejelentkezés