Az ÖT Gavra Gábor beugrós műsorvezetésével ezen a héten Konok Pétert, a Dévényi Istvánt helyettesítő Nagy Attila Tibor elemzőt Ceglédi Zoltánt és Hont Andrást ültette össze, hogy az elmúlt napok legfontosabb eseményeit – többek közt a Trump–Orbán-találkozót – megbeszéljék.
 


Nagy Attila Tibor azzal kezdte, hogy a hétvégi, washingtoni Orbán-látogatás jelentősége mindenképpen tagadhatatlan, ráadásul jó, ha az orosz függőség csökken és energiaiparban, űriparban és pénzügyileg „Amerika felé is tájékozódunk.”

Hont András közölte, a fő motívumnak, hogy az EU az Orbán-kormánynak soha, semmilyen körülmények között nem akarja odaadni a visszatartott pénzeket, így hát nem csodálkozhatnak, ha Orbán Viktor végül megunta, hogy rájuk várjon. Innentől azonban nem „egy renitens kisállammal” néznek szembe, hanem Trump elnök emberével. Nagy azt is hangsúlyozta, az amerikai kormány kölcsönlehetősége az „osztogatásra” is nagy lehetőséget nyújt a kormánynak.

Konok Péter szerint a Kínában gyártott Trump-sapkások találkozója talán nem „magas szintű diplomáciai egyeztetés volt”, de ezek az amúgy is unalmas szabályok manapság amúgy sem érvényesek, így a Fehér Házi munkaebéd jelentősége is ugyanaz mintha a szint magasabb lenne. Hont leszögezte, a helyzet mégis merőben más, mint a Biden-érában, amikor az ellenzéktől (és az ellenzéki sajtótól) tájékozódó David Pressman volt nagykövettel kellett Orbánéknak háborúznia. Most pedig az uniós támogatások hiányzó összegét is megkapta az USA-tól. De az igazi hozadék szerinte regionális szerepünk felértékelődésében rejlik.

Ceglédi és Hont kissé össze is szólalkoztak Naggyal, amikor ő a jogállamisági mechanizmusról azt mondta, az EU-s feladat.

De valóban “EU-s feladat” egy ország választásának befolyásolására? Van-e jelentősége annak, hogy a párbeszéd-elnök Barabás Richárd saját pártot indít? Hogyan lett Nagy Attila Tibor a golyóstollak zsonglőre?

Mindez kiderül a műsorból.