Magyar Péter csapdát állított magának Ukrajna ügyében

Kérdésre válaszolva Nagy Attila Tibor azt mondta, nagyon rossz és nehezen érthető lépés, hogy Ukrajna EU-tagságának ügyét a Tisza párt elhelyezte „népszavazási” kérdései közé, hiszen Ukrajna nem népszerű téma Magyarországon. Az elemző szerint Magyar Péter most csapdát próbál elkerülni azzal, hogy az eredmény ismeretében nem érvel az ukrán EU-tagság mellett, hanem azt mondja, arról ügydöntő népszavazáson kell határozni. Nagy Attila Tibor szerint szinte kizárt, hogy Ukrajna EU-tagságáról ebben a ciklusban „rendes” népszavazást tartsanak.

Deák Dániel felidézte a 2022-es választással egy időben tartott gyermekvédelmi népszavazást – ő maga el tud képzelni egy ahhoz hasonló forgatókönyvet az ukrán EU-tagságra vonatkozó esetleges népszavazás ügyében. Deák csatlakozott a Nagy Attila Tibor által mondottakhoz: állítása szerint minden felmérés azt bizonyítja, a magyar társadalom többsége elutasítja Ukrajna EU-tagságát, Magyar Péter nehéz helyzetbe hozta magát, politikai hibát követett el. Deák szerint magyarázat lehet arra, hogy ez a kérdés bekerült a Tisza párt kérdéssorába, hogy a Tisza az Európai Néppárt tagja, és „nem engedheti meg magának” azt, hogy ebben az ügyben „legalább egy ilyen jelzésértékű gesztust” ne tegyen. Deák szerint az is probléma, hogy Magyarnak nincs világos álláspontja olyan elvi-ideológiai kérdésekben, mint a Pride vagy Ukrajna ügye. Ez utóbbinak Deák szerint az az oka, hogy Magyar Péter nem akarja megosztani a szavazóbázisát.

Nagy Attila Tibor szerint nem világos Magyar Péter és a Tisza Ukrajnával kapcsolatos álláspontja. Korábban többen is felháborodtak a balliberális oldalon, hogy Magyar Péter „fideszes szövegeket” mond, Ukrajna kérdésében is barátságtalanul nyilatkozott, ez azóta változott – miközben a Tisza párt EP-képviselői több Ukrajna-párti határozatot sem szavaztak meg, vagy tartózkodtak. Ennek Nagy Attila Tibor szerint is főként a párt megosztott szavazóbázisa az oka. Szóba került az is, milyen lenne egy leendő miniszterelnök Magyar Péter és az EU viszonya: Deák szerint az kifejezetten barátságos volna – szerinte ez látszik Kollár Kinga botrányt kavaró nyilatkozatából is, melyben a tiszás EP-képviselő helyesli és hasznosnak tartja, hogy az EU pénzeket von el Magyarországtól –, Nagy Attila Tibor véleménye ezzel szemben az, Magyar Péter konfliktusos személyiségéből az következik, súrlódások is lehetnek.

Mi lesz az EU-s pénzekkel?

A felfüggesztett uniós pénzekről szólva Deák Dániel leszögezte, egyértelműen politikai okok állnak a forrásmegvonások mögött. „Ebből már nem csinálnak titkot” – tette hozzá, kiegészítve ezt azzal, a politikai motívum Kollár Kinga nyilatkozatából is kiviláglik: az ellenzék politikai tőkét kovácsol a visszatartott uniós pénzekből. Deák szerint azonban ilyen nyíltan még egyetlen ellenzéki politikus sem mondta ki ezt. Deák hozzátette, miközben az Egyesült Államok, Kína és Oroszország is afelé halad, hogy az ukrajnai háborút valamiféle rendezéssel lezárják, Brüsszel kis szigetté kezd válni, amelyik még ragaszkodik a korábbi álláspontjához. Az elemző szerint a magyar gazdaság egyébként a visszatartott uniós pénzek ellenére is „talpon van”.

Nagy Attila Tibor szerint Magyar Péternek „vélhetően könnyebb volna hazahozni” az uniós pénzeket, bár azért komoly politikai engedményeket kellene tennie, még akkor is, ha Magyar Péter erről – például a migráció kérdéséről – most másképp nyilatkozik. Azt tudjuk, teszi hozzá Nagy Attila Tibor, hogy a Tisza párt képviselői az uniós költségvetési elvekről szóló EP-határozat részeként megszavazták, az európai migrációs paktumot végre kell hajtani. Vannak itt is bizonytalanságok, nem világos állásfoglalások a párt politikájában, tette hozzá Nagy Attila Tibor, és ennek is az az oka, Magyar Péter nem akar támadási felületet adni. A Fidesz a jövőben is arra fog törekedni, hogy „a Magyar Péter nevű nyulat megpróbálja kiugrasztani a bokorból”, tette hozzá.

A Kollár Kinga-ügy magas labda a Fidesznek

Magyar Péter emlékezetes első Partizán-interjújában azt mondta, nem ért egyet a Magyarországot büntető uniós politikával, emlékeztette a vendégeket Gavra Gábor műsorvezető, majd hozzátette: ennek erősen ellentmondani látszik Kollár Kinga már említett megszólalása. Elszólásról vagy testületi álláspontról van szó, valamint ki a felelős azért, hogy nem vagy a nem a megfelelő arányban érkeznek az uniós források Magyarországra, tette fel a kérdést a műsorvezető.

Deák Dániel szerint az unió egyértelműen politikai okok, konfliktusok miatt tartja vissza ezeket a pénzeket. Ez a helyzet azonban a folyamatosan alakuló nemzetközi viszonyok miatt akár a közeljövőben is változhat, tette hozzá. Deák szerint, ami rendkívül látványos, hogy „nagy öröm volt a képviselő asszony arcán”, amikor a Magyarországtól elvont uniós pénzekről beszélt, és olyan szavakat használt, mint „hatékony” és a „pozitív”. Hozzátette: már Magyar Péter sem úgy beszél erről a kérdésről, mint az első Partizán-interjú idején, tisztában van azzal, ha a magyar gazdaságnak rossz, az nekik előnyös.

Nagy Attila Tibor szerint Kollár Kinga kijelentései azért is „súlyosak és ostobák”, mert részben „agyonütik” Magyar Péter eddigi kijelentéseit. Nagy szerint, ha Kollár összesen annyit mondott volna, a magyar kormány miatt nem jönnek az uniós pénzek, mert nagy a korrupció és úgyis ellopnák ezeket, akkor ezt ugyan vitatta volna a Fidesz, de nem tudott volna ekkora botrányt kavarni. Kollár azokban, így Nagy, nem állt meg itt, hanem „szinte elkezdett örömködni” azon, hogy a visszatartott pénzek miatt, azon túl, hogy a kormány népszerűsége is csökken, nehezebb lesz a magyar emberek élete, és ez jól jöhet az ellenzéknek. Nagy szerint Magyar Péter eddig nyilvánosan nem állt ki Kollár Kinga mellett, „zárt ajtók mögött vélhetően nem dicsérte meg” politikustársát.

Ami az uniós pénzeket illeti, Nagy Attila Tibor szerint hosszú az előzménytörténete annak és sok okra vezethető vissza, hogy Brüsszel elindította a jogállamisági mechanizmust, melynek következtében a kohéziós és helyreállítási pénzek nagy részét befagyasztotta, és fennáll a veszély, hogy ezek végleg el is veszhetnek.

Deák Dániel szerint akárhogy is beszél Magyar Péter, a tiszás ellenzéknek „tényleg ez a gondolkodásmódja”, a párt vezetője „kampányt fűz” a brüsszeli péntek felfüggesztésére, és ebből akar politikai hasznot húzni. Igaz, jegyzi meg Deák, Magyar Péter ügyesebben kommunikál, mint Kollár Kinga.

Szóba került a Tisza párt vasárnapi eredményváró nagygyűlése is, ami Deák szerint egyébként azt bizonyítja, megtört a legnagyobb ellenzéki párt lendülete, hiszen „nem volt olyan sokan”. Az egyenesen a helyszínről érkező Nagy Attila Tibor ezt megerősítette: „a Műegyetem rakpart csak félig-meddig volt tele emberekkel (…) sőt, nem volt szinte senki”, mondta. Hozzátette, Magyar Péter országjárása azonban több vidéki helyen is komoly érdeklődést váltott ki.

Mi jön a magyar belpolitikában?

Tiszás és a fideszes „népszavazások”, Kollár Kinga-ügy – mi hathat ezekből a legintenzívebben a magyar politikai életre, tette fel a zárókérdést Gavra Gábor.

Ezek a kezdeményezések semmilyen módon nem nevezhetők népszavazásnak, mondta Nagy Attila Tibor, majd hozzátette, a kormány előnyben van a saját kezdeményezésével, hiszen jóval több forrással rendelkezik. Magyar Péter esetleg megpróbálkozhat azzal, tette hozzá Nagy, hogy egy, a Fideszt kellemetlenül érintő korrupciós botrányt, egy afféle kegyelmi ügy kettő-pont-nullát robbantson ki.

Deák vitatta ezt az utóbbi eshetőséget: szerinte Magyar Péter időről-időről bedob történeteket a magyar belpolitikába, amikből aztán nem történik semmi. Szerinte Ukrajna ügye belpolitikai téma marad – vélhetően a választásokig –, hiszen a világpolitikában is folyamatosan napirenden van a tűzszünet és a béketárgyalások kérdése. És Deák szerint a Pride-ügy  sem tűnik el, hiszen a felvonulást júniusban rendeznék, „addig minden héten le lesz zárva valamelyik híd, a Momentum erre ráült”. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: ezek az ügyek „le-lecsipegetnek picit a Tiszáról”, miközben Magyar Péter a gazdasági kérdéseket, a gazdasággal kapcsolatos ígéreteit fogja a középpontba helyezni. Deák hozzátette, azok a témák, amiket a kormány most visz, 60-80 százalékos társadalmi támogatással rendelkeznek – az elemző szerint, hasonlóan a 2022-es gyermekvédelmi népszavazáshoz, ezek a Fidesz szavazóbázisán túl is támogatást kaphatnak.

Az adást itt tekinthetik meg: