Elindult az Öt YouTube-csatornájának legújabb műsora, a Csemegepult, amelyben Virányi Orsolya és Németh Róbert járják körül vendégeikkel az aktuális és kevésbé aktuális kulturális történéseket, trendeket. Az első adásban ehhez Kukorelly Endrét és Nyáry Krisztiánt hívták segítségül.

A műsor elején a Libri MCC általi felvásárlásának második évfordulója kapcsán idézték fel az akkori, meglehetősen viharos reakciókat és vették számba, mi történt az óta.

Kukorelly Endre szerint a kultúra általában véve is egy egyre jobban kommercializálódik, és ez szülhet ilyen „kartellszerű képződményeket”. Az író szerint, egy Libri boltba belépve rengeteg „könyvnek látszó tárgy” „ugrik az arcába”, de ami számára fontos, azt nehezen találja meg.

Nyáry Krisztián nem látja ennyire borúsnak a helyzetet. Szerinte világjelenség, hogy a „plázaszerű nagy üzletekben” többnyire a „szórakoztató zsáner” dominál. Ám az is talál számos neki való boltot, aki ennél komolyabb irodalmat keres.  Az író – aki a konkurens Líra-csoport egyik vezetője is – úgy véli, nem attól tartott a Libri felvásárlása kapcsán, hogy ott csak kormánypárti, vagy nekik kedves alkotók könyveit árulják majd, hanem inkább attól, hogy ezzel az állam a kulturális versenypiac szereplője lett, amit nem tart egészségesnek. Ugyanakkor a Librit ma is „kemény, de tisztességes versenytársnak” látja.

Az adásból kiderül, hogy könyv fogyasztás és olvasás terén az EU középmezőnyébe tartozunk, de van egy kifejezetten népes, közel 15 százaléknyi réteg, akik évente 30-nál több kötetet is a kezükbe vesznek. Ez az arány Franciaországban például alig 1,5 százalék.

Fény derül arra is, mit olvasnak manapság legszívesebben a magyarok, és vajon miért vesznek jóval gyakrabban könyvet a kezükbe a nők, mint a férfiak.

Górcső alá kerül az oktatás helyzete és felelőssége is a jelenlegi kulturális viszonyokban. Kukorelly szerint a magyar irodalomtantás inkább „leszoktat”, mert olyan műveket erőltetnek a gyerekekre, amelyekhez képtelenek kapcsolódni. Nyáry úgy véli, nem lenne szükség kötelező, mindenkire érvényes kánonokra, az iskoláknak és tanároknak kéne eldönteniük, mit tanítanak. „Minden magyar érettséginél arra gondolok, hogy most megint van 100 ezer gyerek, aki soha többé nem vesz könyvet” – foglalja össze tapasztalatait az író.

Szóba kerül az irodalom körüli közeg, a kritika, a könyvajánlás villámgyors változása az elmúlt évtizedben. Nyáry Krisztián szerint jó, hogy podcastoktól a TikTok csatornákig nagyon sok helyen beszélgetnek könyvekről. Kukorelly Endre szerint viszont nem biztos, hogy szerencsés, ha mindenkinek ugyanannyit számít a véleménye. „Ha betegek vagyunk, akkor nem a Józsi nénit kérdezzük meg, hanem a patikába megyünk be és ott kérünk gyógyszert” – fogalmaz az író.

Könyves ügyekben félig tele vagy, vagy félig üres a pohár? Hogyan lehet olvasásra gyúrni? Tényleg kevesebbet olvasunk ma, mint régen? Megöli-e a könyvet a könyvből készült film, vagy sorozat? Mikor ér véget a Guttenberg-galaxis, amely állítólag már többször is véget ért?

Kiderül a műsorból.