Új hét, új Monológ. Ceglédi Zoltán a friss adásban a Fidesz válságról válságra bukdácsoló másfél évtizedes pillanat-uralásának mérlegét vonta meg, tüntetés sommelierként értékelte az ellenzéki tiltakozásokat, és elmondta azt is, kiknek és miért tiltaná meg a kiöltözést.

Ceglédi Zoltán „magánjellegű panaszával” kezdte az adást arról, hogy a különböző gépek használati utasításai miért kezdődnek szinte mindig azzal, hogy számos dolgot még ellenőrizni, vagy beállítani kell, mielőtt üzembe helyezzük a készüléket. Kiderült azonban, hogy ez az észrevétel mégsem csak az elemző kellemetlen műszaki élményeiről szól. Szerinte ugyanis 15 éve azt játssza velünk a kormány is, hogy „még mindig valamit mókolunk, mielőtt el tudna kezdeni működni a gép.” Ha 2025 a repülőrajt éve, az azt jelenti, hogy előtte 14 esztendeig valami mást csináltunk a földön – mutatott rá.

Ceglédi Zoltán végig vette az elmúlt másfél évtized „krízisről krízisre bukdácsolását”:

  • harc az IMF-fel
  • a netadó bevezetése körüli balhé, majd visszakozás;
  • aztán egy hasonló fiaskó a vasárnapi boltzárral;
  • Habony ás társai kitiltási botránya;
  • a G-nap és ennek következményei;
  • a kétharmad ideiglenes elvesztése;
  • Borkai Zsolt „szerelemhajója”;
  • a COVID;
  • Szájer József ereszen csúszása;
  • az orosz-ukrán háború kitörése;
  • a kegyelmi botrány.

Ceglédi Zoltán szerint a folyamatos válságkezelés közben a Fidesztől csupán a pillanat uralását láthattuk, ám közben 15 év alatt azok a problémák, amelyekbe a 2010 előtti kormányzat belebukott, javarészt nem oldódtak meg.

A műsor második részében a politikai elemző „tüntetés sommelierként” vette górcső alá az elmúlt évek utcai tiltakozásait. Szerinte mi, magyarok „szarunk” azokra a kérdésekre, amelyekről az ellenzéki demonstrációk szónokai beszélni szoktak. Rámutatott: a szervezők rendre félreértik a valóban létező elégedetlenséget és olyan egzotikus rétegtémákkal fárasztják az egybegyűlteket, amelyek végül ellehetetlenítik, hogy egy mindenki számára minimálisan elfogadható egységplatform szülessen. Az emberek az ilyen rendezvényekről végül úgy mennek haza, hogy „úgy általában elmondtuk, mi a baj Orbánnal”, de hogy milyen alternatívák lehetnének, az nem derült ki.

A műsor harmadik részében Ceglédi Zoltán azt szedte öt pontba, mivel tudná a politika megszólítani a fiatalokat. Azzal, hogy megvan a vezetőség, le vannak osztva a pozíciók, és lehet menni plakátolni, aligha – mutatott rá. Hogy az elemző szerint mi lehet hatásos üzenet, az kiderül a műsorból.

A műsor itt tekinthető meg: