Ne csodálkozzunk azon, hogy a Fidesz 16 éve kormányon van, egyszerűen túl együgyűek az ellenzéki médiumok, az ellenzéki közélet régebbi – ma óellenzékinek nevezett – szereplői. Annyira könnyű felültetni őket, hogy Rogánék bátran alapozhatnak erre. Amikor Orbán Viktor elkövette élete egyik legnagyobb baklövését Simion közvetett támogatásával, az egész ellenzéki média felült a szuverenitásvonatra, és hagyta veszni a lehetőséget, hogy a miniszterelnököt hiteltelenítse. Mindez akár Orbán következő választási győzelmébe is kerülhetett volna, vagy legalábbis egy újabb lépés lehetett volna a választási vereség felé. A fentebb említettek azonban igazi mazochisták, Orbán gonoszságában szeretnek tobzódni, és nem akarják elhinni, hogy Orbán néha tényleg tévedhet is.

A szuverenista pártok belső ellentmondása

A nacionalista pártokat ma szuverenistának nevezik, de attól még a problémáik egyformák. A legkomolyabb önellentmondásuk a nemzetközi összefogás problematikája. Ha mindenkinek a saját érdeke a legfontosabb, ha mindenki MAGA-t hirdet, abból előbb-utóbb érdekkonfliktus lesz. Esetleg vámokat vetnek ki egymásra vagy egymás kisebbségeit kezdik vegzálni, beavatkozásról beszélnek, mert hát ez a szuverenitás lényege. Ezért az ilyen pártok előbb-utóbb törvényszerűen érdekellentétbe kerülnek, ugyanis az egyik szuverenitásának épp a másik szuverenitás a legnagyobb ellensége.

Orbán ebbe a csapdába szaladt bele látványosan tihanyi beszédével, csak épp a rossz irányból, a behajtani tilos felől. Nem egy másik szuverenistával került ellentétbe, amit a nép imád, hanem a saját népével, ami sokkal kellemetlenebb. Ez volt a miniszterelnök valaha elkövetett legnagyobb politikai bakija. Ami egész politikájának erkölcsi alapjait fenyegette. Fenyegeti. Főleg azok után, hogy az RMDSZ szembefordult vele, és ezt tette számos véleményformáló is. Persze ahhoz, hogy ebből jól látható ügy legyen, az is kellett volna, hogy a magyar sajtó és a magyar közvélemény is felismerje ezt, és legalább akkora ügyet csináljon belőle, amit a Fidesz Gyurcsány őszödi beszédéből.

El is indult valami, de a Fidesz életösztöne működésbe lépett, és felismerte, hogy ez egy valódi probléma. Előrántották a tarsolyból a már hivatalosan lezárt és kicsit el is felejtett – pedig személyesen Orbán által beígért – húsvéti nagytakarítást. Ez aztán, mint az igazi Domestos, fertőtlenítette a magyar politikai teret, és nem maradt más a közéletben, csak az átláthatósági törvény. Ami persze megérdemli a napi jó pár cikket laponként, a tüntetést és minden mást, de nem ebben a helyzetben.

Rogán Antal biztos lehetett abban, hogy erre a törvénytervezetre ugrik majd az ellenzéki közélet, az ellenzéki média. Még soha ilyen erős összefogást nem láttunk a média szereplői részéről, csakhogy ezzel épp a Fidesz forgatókönyvét valósítják meg.

Orbán gonosz, de nem tévedhet

A törvénytervezet benyújtását rendkívüli módon túlreagálták, Tihanyt pedig alul. Olyan, mintha csak azokat a sztorikat szeretnék, amelyek azt bizonyítják, hogy Orbán a velejéig gonosz és a vesztünket akarja. Mintha valamiféle különös, kifacsart Stockholm-szindrómából értékelnék a helyzetet, és nem tudnák elképzelni, hogy Orbán hülye és tévedhet, ráadásul ekkorát. Csak azokat a helyzeteket élvezik, amikor kétségbeeshetnek, amikor azt mondhatják, ez már tényleg diktatúra, tényleg Putyin. És ezt most meg is kapták. Rogán Antal tulajdonképpen örömet okoz nekik.

Pedig a jogszabálytervezetet sebtében kellett előkapni, és ez jól látható a jogi dokumentumon.

Először arra csodálkozott rá mindenki, hogy ha már egyszer bejelentették a húsvéti nagytakarítás végét, miért vették újra elő ezt a témát. Ráadásul úgy, hogy azt, amit Putyin több év alatt valósított meg hasonló törvényekkel, a Halász János által beadott indítvány egy nap alatt szeretné keresztülnyomni.

Majd meglepődtek azon, hogy Lázár János azt nyilatkozta, a törvényjavaslatról még viták zajlanak a Fideszben, és azon is, hogy a kormány még nem nyilvánított véleményt. Pedig ez világos üzenet, ami nem szokott igazán komoly ügyek esetében elhangzani. „Önök pánikba estek”, mondta Lázár, azaz a kormány élvezi, hogy a teljes, tőle független média kizárólag ezzel foglalkozik. És majd eldönti, meddig tartja fenn a feszültséget. Talán a választásokig, talán csak jövő hétig. Addig, amíg a politikai érdekei megkívánják.

A Fidesz nem szokott az ellenzék felháborodása miatt meghátrálni – amíg egy ügyön nem veszít szavazatokat. Ez esetben is csak akkor tenné, ha azt mérnék, előnytelen számukra. A szavazóik többsége pedig ma még imádja, ha jajong az ellenzékinek nevezett közvélemény. Sőt, annál jobban imádja, minél erősebben teszi.

A tihanyi beszéddel ezzel szemben a Fidesz saját szavazótábora volt elégedetlen, az valódi veszélyt jelentett Orbán számára, komoly mennyiségű szavazatvesztéssel fenyegette.

Az ellenzéki nyilvánosságot a Fidesz 16 éve vezeti ezzel a módszerrel az orránál fogva. Minden effélére ugranak, bármi hasonlóval lehet provokálni, irányítani őket, elterelni a figyelmüket, amikor valami a kormánynak valóban kellemetlen dolog történik. Amíg erről beszélnek, nem esik szó a gazdaságról, Trump intézkedéseinek negatív hatásáról, a kínos esetekről, és persze legfőképpen Tihanyról.

Orbán krédója, hogy a legjobb védekezés az ellentámadás. A másik oldal ezt 16 éve képtelen eltanulni tőle. Újra védekezni kezdtek, pedig, ha megsokszorozzák a támadásokat Tihany ügyében, valamit tényleg elérhettek volna, ugyanis akkor a Fidesz lett volna kénytelen védekezni. Ez akkor is igaz, ha elismerjük, ha ez a törvény bármilyen formában megmarad, az valódi tragédia lenne a magyar nyilvánosságra nézve. Ám ebben a helyzetben még így is óriási hiba volt ezért elengedni a tihanyi beszédet, mert a Fideszt ez a tiltakozás nem állítja meg.

Ez a vonat azonban elment. Az igazi katasztrófát elkerülte a Fidesz, de az ügynek még így is lesz negatív hatása Orbánra nézve, ami kritikus lehet 2026-ban. Hozzá kell tenni, hogy Magyar Péter ugyan nem ült fel Rogánnak, de ő sem látta meg az igazi lehetőséget az ügyben – tegnap késő éjszakai dörgedelmes posztja ellenére sem –, inkább elvitte a problémát Budapestről, pedig jóval több volt ebben, mint egy kirándulás Nagyváradra.