USA
Schiffer: Orbánék kalmár-külpolitikája nem csak erkölcstelen, de veszélyes is
Az amerikai beavatkozás Venezuelában, a globális progresszív elit válsága, Európa geopolitikai jelentéktelenedése és a magyar választási év radikalizálódó hangulata is szóba került a Közelkép idei első adásában.
Venezuela, a Legújabb Világrend első háborúja
Mivel a jelent sokan kommentálják, inkább nézzünk vissza kicsit a múltba. Vicces dolgokat is fogunk találni, ha meglátjuk, ki mit mondott erről a dőlőfélben lévő rendszerről. A precedensek, illetve előzmények pedig talán segíthetnek orvosolni az aktuálpolitikai csőlátást.
Oroszországnak és Kínának üzent Maduro elfogásával Donald Trump?
Amerika alaposan rárúgta az ajtót az újesztendőre venezuelai akciójával. A beavatkozás lehetséges okairól, hátteréről és következményeiről Vincze Hajnalka, a Philadelphia Foreign Policy Research Institute kül- és védelempolitikai szakértője beszélt a Ring legújabb adásában.
Konok Pétert a hó ejtette rabul, Nicolás Madurót pedig Trump – az ÖT 2026-ban először
Rég nem látott módon kopogott be hozzánk január. Olyan mennyiségű hóval, hogy Konok Péter sem jutott el az év első ÖT-felvételére. Így Vogyerák Anikó most Gavra Gáborral, az ÖT szerkesztőjével, Nagy Attila Tibor elemzővel, valamint Ceglédi Zoltánnal és Hont Andrással beszélte meg a hét híreit.
Maduro elrablása a venezuelai Chávez-kísérlet vége és egy furcsa világrend kezdete
A sztori szinte egy sablonos operett librettója szerint alakult: a nagy vezér úgy érezte, ő a legokosabb nyuszi az erdőben, egyezséget kötött a nagyvadakkal, pozíciója biztos. A nagyvadak viszont már nem tudták csillapítani éhségüket. A felmerülő számos kérdés közül az egyik: Maduro elrablása alatt mégis hol voltak fő védelmezői, a kubaiak és az oroszok?
Trump szerint a világ: az erősebb mindent visz?
Trump elnök a sajátosan önkényes és egyoldalú venezuelai akciójával bevitte a kegyelemdöfést a nemzetközi jogi normarendszer primátusát hirdető nyugati világrendrendszer víziójának.
A mai amerikai polgárháború egyik gócpontja Caracas
Venezuelát bombázzuk, írja hajnal négykor a vejem. Kíváncsi vagyok, hogyan üti ez az olaj árát hétfőn. Ha a drogok is ott lennének a tőzsdén, kíváncsiak lehetnénk, hogyan üti ez az esemény a hétfői árakat. Drugs and Oil, a tökéletes kombináció, DROIL.
Jövőre is a nagyfiúk döntik el a homokozóban a szabályokat – évértékelő az ÁsottShalomban
Merre halad a világ - halad egyáltalán valamerre? Miért volt 2025 az ellentmondások éve? Az ÁsottShalom idei utolsó adásában Hont András Kiss Noémi íróval és Csutak Zsolt külpolitikai szakértővel, amerikanistával járja körbe a 2025-ös évet – az irodalmi Nobel-díjtól a nagy világpolitikai mozgásokig.
Létezik-e „rendezői változata” az új amerikai Nemzeti Biztonsági Stratégiának?
És ha nincs, kinek áll érdekében azt állítania, hogy valahol mégis van egy ilyen, különös elképzelésekkel? Nézzük meg közelebbről, mit tartalmaz a napokban kiadott amerikai kulcsdokumentum – többek közt arra pillantsunk rá, mi az Egyesült Államok szándéka Európával.
A NATO sokat emlegetett ötödik cikkelye nem arról szól, mint gondoljuk
A Ring legújabb adásában Gavra Gábor, az amerikai nemzetbiztonsági stratégiáról, az amerikai-európai, az amerikai-ukrán, illetve amerikai-orosz viszonyról faggatta Vincze Hajnalka kül- és védelempolitikai kutatót, a philadelphiai Foreign Policy Research Institute munkatársát.
A „jó” és a „rossz”, a „hős” és az „ördög” | Az ukrajnai konfliktus és háború időrendje, 1990–2025
Európa polgárainak tudniuk kellene az ukrajnai proxyháború megelőző történetét és kilátásait – de nem tudják. A kedves olvasó dőljön hátra, helyezze magát kényelembe és nyugodtan, a helyzetet hideg fejjel elemezve alakítsa ki saját véleményét.
A csőd szélén tántorgó Venezuela, ahol orosz, kínai és amerikai érdekek ütköznek
Bármelyik pillanatban várható, hogy az Egyesült Államok mint kontinentális hegemón megjelenik Caracasban, rezsimváltást erőszakol ki, és ezáltal megszünteti az Amerika-ellenes nagyhatalmak befolyását Latin-Amerika egyik legfontosabb államában.
Az amerikai–magyar kapcsolatok sokat változtak és alakultak – szerencsére pozitív irányban – az utóbbi hónapokban, elsősorban a washingtoni nagypolitika és diplomácia radikális változása, átalakulása nyomán, Trump elnök megválasztása következményeképp.
Az ukrán Ali baba és a negyven rabló, meg a félelem a békétől
Átfogó vezetőcserékre van szükség mind az Európai Unióban, mind annak vezető hatalmainál – félő, hogy amennyiben ezek nem következnek be, Európa tovább marginalizálódik, és csak egy partvonalról üvöltő, magatehetetlen, félszeg bohóc marad.
A káosz előfutára – a New York-i polgármester, Zohran Mamdani megválasztásának tanulságai
Ami most történik, nagyrészt előrevetíti az Egyesült Államokon belüli kibékíthetetlen ideológiai és kulturális ellentéteket.
Nem az ukrajnai háború lezárása lenne az első béke, amit Amerika diktál Európában
Egy leendő „igazságtalan béke” akár fél győzelemként is értelmezhető a vesztes, gyengébb fél számára, hiszen az erősebb, kvázi-győztes orosz fél csak részben tudta ráerőltetni területszerző akaratát az ukránokra, miközben politikai, kulturális összefüggésekben, vagy a nem fegyveres érdekérvényesítés egyéb dimenzióiban egyáltalán nem járt sikerrel.